Az Alkotmánybíróság megtiltotta az államnak az erdők tarvágását

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánították az erdőtörvény 2017-es módosítását.

• Ezután a magántulajdonú erdőkben is beleszólhat a gazdálkodásba a természetvédelmi hatóság.
• Valamint az állami tulajdonú erdőkben megtiltották a tarvágást.

Ez a lényege az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott ítéletének, amelyben alaptörvény-ellenessé nyilvánította az erdőtörvény 2017-es módosításának számos elemét.

Az ügyben az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és

a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: valamely terület éppen azért tartozik a Natura 2000 hálózatba, mert ott valamilyen különleges védelemre szoruló növény- vagy állatfaj él.

A testület ítélete szerint azonban a magán-erdőtulajdonosok gazdasági érdekei nem állhatnak előrébb, mint a természeti értékek védelme, és nem az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára. Ezért az erre vonatkozó módosítást megsemmisítették.

Az AB határozatában ugyancsak leszögezte, hogy az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése alapján az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan.

Az Alkotmánybíróság megállapította:

a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában,

mellyel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható. (PH)