Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Rövid fej, rövid élet? ‒ vita a kutyatenyésztés egészségügyi problémáiról

Létrehozva:

Ő egy Mopsz / Forrás: Shutterstock

Egyre több országban próbálják törvénnyel akadályozni az egészségügyi problémákkal születő kutyák tenyésztését. Valóban van összefüggés a küllemorientált tenyésztés és a magas állatorvosi számlák között?

A fókuszban gyakran az extrém megjelenésű – és épp ezért népszerű – kutyafajták állnak. 2014 óta tilos rövid orrú fajtákat tenyészteni Hollandiában, a törvénynek azonban nem tudtak érvényt szerezni. Az intézkedés támogatói egy törvénymódosítástól remélik, hogy ezentúl másképp lesz, az viszont továbbra sem tiszta, hogy ki fogja ellenőrizni, betartják-e a centikben és arányokban meghatározott szabályokat, és az sem látható világosan, hogy a kiállításokra tenyésztőkön túl eléri-e azokat is, akik eladásra hoznak le almokat és kizárólag a vevők igényeit szolgálják ki, legyenek azok bármennyire is túlzók.

Dilettáns szabályozásnak tartja a holland törvényt Jakkel Tamás, a nemzetközi ebtenyésztő szövetség, a Fédération Cynologique Internationale (FCI) elnöke. Véleményének alátámasztására azt hozza fel, hogy még maguk sem látják, hogyan fog érvényesülni a törvény a gyakorlatban. Leszögezte, hogy nem tiltották be a rövidfejű fajták tenyésztését, azok továbbra is tenyészthetők Hollandiában is, feltéve, ha megfelelnek a törvényi előírásoknak. A törvény gyenge pontja, hogy nem látni, ki fogja ezt ellenőrizni, a feladatot a törvény az FCI holland tagszervezetére hárítja, azaz nem a rendőr fogja ellenőrizni a megszületett almokat, hanem – szerencsés esetben – egy hozzáértő, például küllembíró. Ezzel viszont több gond is van. A legfontosabb, hogy a világon mindenhol nagyon kis részét teszi ki a kutyapopulációnak a törzskönyvezett egyedek száma, amelyre a kutyatenyésztő egyesületeknek rálátása van.

Magyarországon például becslések szerint 2,5 millió kutya él,

az FCI magyar tagszervezete, a MEOESz például évente 15 ezer törzskönyvet állít ki, 10 éves átlagélettartammal felszorozva ez összesen 150 ezer kutyát jelent. Az ezen kívül eső példányok azonban nem mind véletlen párosodásokból született keverékek, jelentős részük úgy néz ki, mintha valamelyik fajtához tartozna – ezeket a példányokat hasonmás ebeknek nevezzük, jegyzi meg Jakkel –, nem tudni róluk, hogy a felmenői valóban az adott fajtához tartoznak-e, és azt sem, hogy milyen rokonságban állnak egymással.

„A baj abból van, amikor valakinél azért születik egy alom, mert azt várja tőle, hogy a kölyköket jól el fogja tudni adni”

– figyelmeztet Jakkel. Azokra az almokra pedig, amelyek nem tagjai semmilyen szövetségnek nincsen rálátása az egyesületeknek, ami a nemzetközi szövetség elnöke szerint egyben azt is jelenti, hogy egy kisebbség – ráadásul pont a felelősen tenyésztő kisebbség – szabályozásával próbálják elejét venni a felelőtlen tenyésztés okozta károknak.

Shutterstock

10 évvel ezelőtt az angol Kennel Club nagyszabású reformot hajtott végre az angol fajták standardjében, azaz abban a fajtaleírásban, amely támpontokat ad a tenyésztőknek és küllembíróknak arról, hogy milyen az ideális egyede az adott fajtának. Példával élve a Clumber spániel fajtaleírásából kikerült a fajta jellegzetességének tartott lógó szemhéj, és helyébe a „nyilvánvaló szemproblémáktól mentes” leírás került. Fontos azonban tudni, hogy sok az állatvédők és az állatorvosok által kritizált forma nem a standardekből következik – igaz ellent sem mond annak –, hanem a bírók, a tenyésztők és végső soron a fajta rajongói által elvártaknak való megfelelésből, azaz első körben a fogyasztói igényeknek kéne megváltozniuk, amelyhez alkalmazkodnának a tenyésztők. Ameddig van kereslet az „extra mini” Yorkshire terrierre vagy a „kék” (valójában szürke) francia buldogra, addig kínálat is lesz.

A „kék” szín, amely a fekete módosulásával jön létre számos fajtában a Kék Dobermann Szindróma nevű örökletes, bőrbajokhoz vezető betegséggel jár.

A betegségnek nevet adó fajtában már évtizedek óta tilos a tenyésztése, más fajtáknál nem jelentkeztek még problémák ehhez a színhez kötve, azonban amikor megjelenik egy olyan fajtában, amely eredetileg nem létezett ebben a színben, annak hátteréről semmit nem tudni. Ennek ellenére a kék francia buldogokért többet lehet kérni, miközben még kiállításokon sem lehet felvezetni azokat.

„Értem, hogy mindig bennünket találnak meg, mindig mi vagyunk szem előtt, ha valaki egy interneten talált hirdetés alapján vesz mondjuk egy kék francia buldog kiskutyát – teszem hozzá, hogy ez a szín nem elfogadott ebben a fajtában –, mert milyen aranyosan néz ki, aztán egy-két év múlva gyűlni kezdenek az állatorvosi számlák, akkor a »tenyésztőket« fogja okolni, hiszen ő egy bizonyos fajtát vett” – mondja Jakkel.

Shutterstock

Arra a felvetésre, hogy a küllemi extremitások a szervezett kutyatenyésztés történetétől sem idegenek, ahogy az sem, hogy egyes, az örökletes bántalmakkal szoros összefüggést mutató küllemi tulajdonságot kivettek a tenyésztők által követett fajtaleírásból, továbbá, hogy a rövidfejűséggel összefüggő légúti szűkület (Brachycephalic Obstructive Airway Syndrome – BOAS) ismert, az állatorvosi szakirodalomban leírt örökletes betegség – úgy reagál, hogy a rövidfejű fajtáknál szorgalmazzák az erre történő szűrést, amelynek a menetét állatorvosok dolgozták ki. Mint mondja, a rövidfejű fajták nem automatikusan szenvednek a fenti betegségben, amelyet a túl szűk orrnyílás és légcső okoz – nem beszélve a helytelen tartásról, például a túlsúlyról, amely nem örökletes tényező, de hozzájárul a betegség kialakulásához – ezért

lehetséges típusos és egyben egészséges példányok tenyésztése.

A tenyészcélt meghatározó fajtaleírások megváltoztatásával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet az FCI elnöke, hogy azokban az esetekben az új szabályokat a fajtagondozó tenyésztők – azaz maguk a tenyésztők – hozták, és egyik sem sértette a fajtajelleget, a fajtáktól függően több évtizede vagy évszázada kialakult tulajdonságokat: „A holland szabályozás viszont olyan, mintha Franciaország mondaná meg, hogy a nemzeti szimbólumnak számító magyar pulinak mostantól maximum két centiméter hosszú szőre lehet, mert úgy vélik, hogy a túl hosszú és dús szőrzet egészségügyi problémákat okozhat.”

A 12 érintett fajta

  1. Majompincs (Affenpinscher)
  2. Angol buldog
  3. Boston terrier
  4. Francia buldog
  5. Belga griffon
  6. Brüsszeli griffon
  7. Kis brabanti griffon (Petit Brabancon)
  8. Japán spániel (Japán csin)
  9. King Charles Spániel
  10. Mopsz
  11. Pekingi palotakutya
  12. Si-cu

Legnépszerűbb cikkeink