Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

„Előfordul, hogy előbb lőnek, utána kérdeznek”

Létrehozva:

Magyarics Tamás / Fotó: Bielik István

Az Egyesült Államokban továbbra is élnek az előítéletek, a tüntetések egy része pedig politikailag motivált. Magyarics Tamással, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professzorával beszélgettünk.

– Hogy lehetséges, hogy 2020-ban még mindig ennyire gyakori az afroamerikaiakkal szembeni rendőri brutalitás?
– Nagyon sok helyen eleve keményebben lépnek fel az afroamerikaiakkal szemben, velük szemben inkább gyanakodnak, hogy potenciális bűnözők, drogkereskedők vagy -fogyasztók. Hosszan lehetne sorolni a gazdasági, történelmi, politikai okait, hogy az afroamerikaiak között miért magasabb a bűnözési ráta, mint más csoportoknál. Jellemző az alacsony kereset és iskolázottság, a gyerekek 68-70 százaléka egyszülős családban nő fel, a társadalmi, informális szegregáció, a „gettóizáció” még mindig elég erős. Mindez azt eredményezi, hogy egyes rendőrök sokkal agresszívabbak velük szemben, mint kellene, ráadásul az afroamerikaiak a „racial profiling” miatt is úgy érezhetik, hogy őket nagyobb arányban gyanúsítják. Előfordul, hogy a rendőrök előbb lőnek, utána kérdeznek, mert volt olyan eset, hogy jogszerű intézkedés közben támadták meg őket. George Floyd állítólag hamis pénzzel fizetett, Rodney Kinget kábítószer és közlekedési kihágások miatt fogták el. 2014-ben – tehát Obama kormányzása alatt – egy fiatal kirabolt egy missouri üzletet, és utána lelőtték. Ilyen esetek mindig vannak, ami sajnos azt mutatja, hogy Amerikában továbbra sem megoldott az együttélés, és ez évszázados múltra tekint vissza. Hiába a jóléti juttatások és a pozitív diszkrimináció, tény, hogy az Egyesült Államok nagyon nagy részén megmaradtak az előítéletek. A feketék és fehérek közti házasság, együttélés messze a legritkább más csoportokhoz képest. Sokszor elég egy ilyen szikra, hogy a sérelmek, előítéletek felszínre törjenek.

RACIAL PROFILING
A racial profiling azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban a rendőrségi profilokban az emberek származását is számon tartják, és ez szerepet játszhat gyanúsítás, intézkedés közben is. Ez egy bevett gyakorlat az amerikai rendőrségnél, például, amikor közúti ellenőrzés közben kiválasztják, melyik sofőrt állítsák meg, és igazoltatásnál is alkalmazzák. A központi megemlékezéseket mind online tartják, leginkább koncertek formájában, de lesz néhány dokumentumfilm és rendhagyó történelemóra is.

– Régóta létezik a Black Lives Matter mozgalom, és említette a rendőri túlkapásokat is, ez az eset viszont világraszólónak tűnik. Mi szakadt át most?
– Három-négy egymásra épülő esemény áll a tüntetéshullám mögött. Egyrészt egy politikai küzdelem folyik, a tüntetések egy része abszolút politikailag motivált a Trump-adminisztráció ellen. Másrészt a távolságtartás, a munkahelyek elvesztése nagy nyomást helyezett sok emberre. George Floyd is elvesztette a munkáját 40 millió amerikai társával együtt. Ez a társadalmi-gazdasági nyomás, főleg az afroamerikaiakra, latinokra volt erős hatással, általában ez a két csoport van a fizetési listák alján. A szolgáltatóiparban, szállodaiparban, éttermekben nagy számban dolgoznak afroamerikaiak, és ezek a szektorok szenvedték meg leginkább a válságot. A közösségi média is nagy szerepet játszik, ami nagyon jól tudja ezeket az eseményeket teríteni. Hasonló esetek voltak korábban is, de a közösségi média hiánya miatt nem kaptak ekkora nyilvánosságot. Ráadásul erre az egész legitim tüntetéshullámra rátelepedett a szélsőbal, és bizonyos mértékben a szélsőjobb is.

– A lázadás Bidennek kedvezhet?
– Nehéz történelmi párhuzamot vonni, de a 60-as években voltak hasonló jelenetek az amerikai utcákon. 1968-ban ez Nixonnak a malmára hajtotta a vizet, aki a rend és törvényesség jelszavával kampányolt, és azt mondta, a csendes többség érdekében fog politizálni, újra rendet csinál Amerikában. Trump szintén a törvényesség és rend elnökeként kampányol, és egyre drasztikusabb módszereket ígér. A közvélemény-kutatási eredmények megoszlanak: az emberek egy része támogatja, hogy a nemzeti gárdát bevessék, a többség viszont rossznak tartja Trump konfliktuskezelését. Nagyon valószínű, hogy a republikánusok és a demokraták 80-90 százaléka Trumpra, illetve Bidenre fog szavazni, nagy kérdés, hogy az Amerikában egyre nagyobb arányban lévő függetleneknek mennyire van elege a randalírozásból, főleg a kulcsfontosságú államokban. Viszont a törvényeket a Kongresszus hozza, és ha ott a választások után is megmarad a republikánus többség, akkor hiába demokrata az elnök, komoly büntetőjogi reformokra nem lehet számítani. A 90-es években, Clinton alatt szavazták meg – többek között Biden is – a szigorúbb büntetőjogi törvényeket, és Obama idejében is tovább éltek az együttéléssel kapcsolatos problémák.

Legnépszerűbb cikkeink