Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Kőszeg Ferenc: Galsworthy − Kérjen bocsánatot!

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Kőszeg Ferenc / Fotó: Szilágyi Lenke

Az élet megint egyszer Karinthyhoz kezd hasonlítani. 

„Samy (duzzogva): Engem megsértettek ebbe a darabba!… Kérjen bocsánatot a szerző!…
Galsworthy (bekopog, bedugja a fejét): Pardon – nem lakik itt bizonyos Lendvay-Lehner?
Onke: Nem, kérem, egy emelettel feljebb.
Galsworthy: Akkor bocsánatot kérek. (El)”

(Karinthy – Galsworthy: Behovete Gentlemen)

Van ilyen politikus

Az élet megint egyszer Karinthyhoz kezd hasonlítani. Orbán Viktor 2019 márciusában hasznos – a baloldal számára hasznos – idiótáknak nevezte azokat az Európai Néppárt azon képviselőit, akik a Fidesz kizárását követelték a mérsékelt jobboldali pártcsaládból. Orbán elnézést kért a sértő kifejezésért. A kínos helyzetből Orbán megint kivágta magát. De a bírálói véleménye nem változott meg

2020 áprilisában Donald Tusk nyilatkozott úgy, reméli, hogy az év végén a Fidesz már nem lesz a Néppárt tagja. Jelenleg Tusk az Európai Néppárt elnöke, mostani tisztsége előtt az Európai Tanács elnöke volt, előtte pedig, 2007-től 2014-ig a választáson győztes Polgári Platform vezetőjeként Lengyelország miniszterelnöke.

Tusk ítéletét csak súlyosbította az orbánista sajtó alpári reakciója. Az állításnak, hogy Donald Tusk nagyapja SS volt, a forrása Lech Kaczyński 2005-ös elnökválasztási kampányának réges-rég megcáfolt propaganda-hazugsága.

Ezzel szemben Tusk gesztusa – amellyel Orbánt Carl Schmitt-tel egy mondatban említette – korántsem alaptalan: az illiberális demokrácia eszméjének van köze Carl Schmitthez, aki az 1933-as felhatalmazási törvény alapján diktátori hatalommal kormányzó Hitlert a jog védelmezőjeként írta le. A jogfilozófus munkássága egyébként olyan, tőle politikailag távol álló gondolkodókra is hatott, mint Walter Benjamin, Hannah Arendt vagy Jürgen Habermas, Orbánnak pedig voltak olyan tanácsadói (Balogh Zoltán, Tellér Gyula), akik feltehetőleg olvasták Carl Schmittet. Ebben a kontextusban különösen szánalmas, hogy most Deutsch Tamás, Hídvéghi Balázs és Hölvényi György szólongatják bocsánatkérésre Tuskot.

Stalagmit oszlopok

A kormánypropaganda azt sugallja, hogy a különleges felhatalmazás korszaka hamarosan véget ér. Most már az Európai Bizottság is elismeri, hangoztatja Gulyás Gergely, hogy a március 30-án elfogadott koronavírus-törvényben semmi sem volt, ami ellentétes volna az Európai Unió jogrendjével. De azért a járvány alatt meghozott másfélszáz kormányrendeletben jócskán akad olyan, amelynek az alkotmányossága megkérdőjelezhető. Alkotmányossági szempontból pedig megkérdőjelezhető valamennyi olyan rendelet, amely nem függ össze a járvány elleni védekezéssel. Nézzünk néhány példát a sok tucatnyiból.

Itt van mindjárt a március 28-án kelt 72. számú rendelet a kórházak, majd később az idősotthonok élére kinevezett katonai parancsnokokról. Hiszen a járvány elleni védekezés legfeljebb metaforikusan háború, a kórház pedig nem fegyvergyár. Hogy katonákat és rendőröket ültettek az orvosok nyakába, mindenekelőtt mélységes bizalmatlanságot jelent mindenkivel, minden szakmával szemben, amely nem parancsra működik. Az egyik börtön alezredesi rendfokozatú jogásza valaha így szabadkozott a Helsinki Bizottság jogásza előtt: „Kolléga úr, én is jogász vagyok, tudom, mit mond a jogszabály. De mi katonák vagyunk, nálunk a parancs az első.”

Gazdaságvédelmi Akcióterv címszó alatt számos rendelet foglalkozik a járvány idején is fennmaradó munkahelyekkel, a gazdaság terheinek csökkentésével. Ezek címzettje azonban szinte mindig a munkaadó. A május 15-én megjelent 209-es számú rendelet a veszélyhelyzetben felmenti a munkaadót – a legalább tíz főt foglalkoztató munkaadót! – a közterhek egy részének a kifizetése alól. Maguk a munkavállalók az április 10-én kihirdetett 105-ös számú kormányrendelet értelmében csak akkor kapnak kompenzációt, ha munkahelyük csökkentett munkaidőre áll át. Akiknek a munkahelye megszűnt vagy nem üzemel, semmit sem kapnak. A fodrász-szövetkezet, ahová hajat vágatni járok, márciusban bezárt. – Sajnos a férjem munkahelye is leállt, mondta a fodrász, amikor megkérdeztem, mikor nyitnak. – Mégis miből élnek? – kérdeztem. – A tartalékainkat éljük fel – hangzott a válasz –, de már nagyon a végén járunk.

Miniszterelnökünk megígérte, annyi munkahelyet teremt, ahány a koronavírus következtében megszűnt. Ez, gondolom, a plusz munkahelyeket jelenti azokhoz az építőipari munkahelyekhez képest, amelyek változatlan létszámmal működnek heti hét napon át. Ezeken a munkahelyeken ukrán vendégmunkások dolgoznak, „Budapesten sincs már építkezés ukránok nélkül” – mondta Bod Péter Ákos a 444.hu-nak adott interjúban. A beruházók ellenben török milliomosok.

A jogállam meglétét egyetlen törvény elolvasása alapján nem lehet megítélni. Ha ellenben az ország működését egészében vizsgáljuk, hamar kiderül, hogy Magyarország ma nem jogállam. Ebben az összefüggésben a koronavírus-törvény alapján készült kormányrendeletek nem jelentenek fordulatot. Újabb elemei csupán a diktatúrának, amelynek tartópillérei 2010 óta alulról magasodó cseppkőoszlopokként épülnek körénk.

Der Stürmer – nagyban

A kormánysajtó sértődötten utasítja vissza az antiszemitizmus vádját.

2019 márciusában az Európai Unió parlamenti választásának kampánya előtt óriásplakátok árasztották el Magyarországot, amelyen Jean-Claude Juncker, volt luxemburgi miniszterelnök, az Európai Bizottság elnöke, és Soros György volt látható. Ha valaki vette magának a fáradtságot, hogy az interneten átlapozza a nácik Der Stürmer (A rohamosztagos) című, a zsidóellenes uszításra szakosodott lapjának a címoldalait, és rápillantson a pénzeszsákokat rejtegető, ártatlan német lányokat megerőszakoló zsidók karikatúrájára, egy pillanatig sem lehetett kétsége, hogy Soros vigyorgó képe – antiszemita ábrázolás. De nem kell szubjektív benyomásainkra hallgatnunk. Az Orbán-kormány egyik propaganda-lapjában, az Origóban az internetes kereső szerint 4972 cikk foglalkozott Soros Györggyel. Világossá vált, a börtönbiznisz az álcivilek és a Soroshoz köthető ügyvédek üzlete – írta az Origo május 12-én. Magyar Hírlap, május 12. : Soros ismét vádaskodik, és diktatúrát kiált, Kovács szerint Sorosnak semmi sem szent, ha politikai haszonszerzésről van szó. Magyar Nemzet, május 19-én: A Soros György projekt. A spekuláns célja egy leválthatatlan kormányzat alá rendelni egész Európát.

Ja, hogy ezek nem antiszemita megjegyzések? Hát persze hogy nem. Karinthy mottóként idézett Galsworthy-paródiájának híressé vált első mondata így hangzik: „Well my dear colonel. Ön sem arra gondol, amire én nem?”

Legnépszerűbb cikkeink