Védekezés vs. flúgos futam

Ma már büszkén kimondhatjuk: Magyarország sikerrel kezelte a koronavírus-járvány első szakaszát. A kellő időben meghozott intézkedéseknek, az egészségügyi dolgozók odaadásának, s a polgárok fegyelmezettségének köszönhetően a járvány görbéje mára ellaposodott. Mindez a védekezéshez szükséges veszélyhelyzet bevezetése nélkül, amelynek segítségével emberi életeket és munkahelyeket tudtunk megvédeni, nem sikerülhetett volna. Most pedig – az első hullám elmúltával – a Kormány a felhatalmazást visszaadja. Ilyenkor érdemes az elmúlt hónapok tanulságait levonni. 

A vírus nem tűnt el (valószínűleg nem is tűnhet el addig, amíg nem sikerül a gyógyszeripari kutatásokban áttörést elérni), ezért a járványügyi készültséget fenn kell tartani. A Kormány által kedden a parlament elé terjesztett törvényjavaslatok értelmében tovább működik az Operatív Törzs, és az országos tisztifőorvos jogkörei bővülnek azért, hogy legyen eszköz a szakemberek kezében, ha esetleg újra rosszabbra fordul a helyzet. Persze nem ebben reménykedünk, de a legrosszabbra is fel kell készülni.  

Az már most jól látszik, hogy ugyanúgy, ahogy az eddigi intézkedések közül egyetlen egy esetben sem, a baloldal ezt sem fogja támogatni. Úgy tűnik, továbbra is azon a vonalon mozognak, mint az elmúlt hónapokban, sőt, az elmúlt évtizedben: diktatúrát kiáltanak. Pedig ennek abszurditása több mint nyilvánvaló. A unalomig ismertetett vádak a vádlókat teszik nevetségessé.

Erről a következő jutott az eszembe. Aki a ’90-es években nőtt fel, az biztosan emlékszik a Flúgos futam című rajzfilmsorozatra. A sorozat külföldön a ’70-es években élte fénykorát, itthon a rendszerváltoztatás után főleg különböző gyermekcsatornák adták, nemrég készült belőle úgynevezett remake, szóval minden generációnak volt alkalma megismerkedni az egyszerű alaptörténettel.

A rajzfilmbeli versenyen, vagyis a flúgos futamon, számos induló próbál árkon-bokron át elsőként eljutni a célig. Ez a felállás még messze nem komikus, de szerencsére ezt a sorozat alkotói is belátták. Így jött létre Gézengúz Guszti és Mardel karaktere. Ők ugyanúgy indulnak a versenyen, mint a többi induló, de messze nem tisztességes eszközökkel dolgoznak. Minden epizódban úgy akarnak nyerni, hogy valamilyen szupertitkos fegyverrel túljárnak a mezőny eszén, s aztán a végén majd közösen aratják le a babérokat. Elméletben. Merthogy a gyakorlatban a nagy terv mindig a visszájára fordul, s Gézengúz Guszti és Mardel végül mindig pórul járna. 

Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a magyar baloldal a hazai flúgos futam minősített versenyzője, s hasonló generációs élménnyé kezd válni az immár tíz éve tartó vesszőfutásuk. 2010 óta folyamatosan a diktatúrakiáltás szuperfegyverétől várják, hogy végre győztesen kerüljenek ki a politikai versenyből, de mint a rajzfilmbeli főgonosz esetében, az ő ágyúgolyóik is a saját fejükre hullanak vissza.

A baloldal olvasatában diktatúra épült ki Magyarországon a Fidesz 2010-es kétharmados győzelmével, az Alaptörvény elfogadásával, a bankadóval, a rezsicsökkentéssel, az IMF hazaküldésével, az illegális migráció megállításával, s most a koronavírus elleni védekezéshez szükséges rendkívüli jogrend bevezetésével is. Ők mindig a diktatúrakiáltás csodafegyverétől várták, hogy majd megváltozik a politikai hangulat: a Kormány leszerepel, ők népszerűvé válnak. Miközben az nem fontos számukra, hogy mi a jó az országnak.

Viszont sosem volt olyan látványos a csodafegyver felsülése, mint most, amikor a Kormány visszaadja a különleges felhatalmazást. Nemhogy nem épült ki önkényuralom Magyarországon, de még a járvány első hullámát is sikerült jól kezelni. Utóbbinak, reméljük, a baloldali politikusok is örülnek. Voltak ugyanis sajnos ezzel ellentétes megnyilvánulások is. Az előbbi körülmény viszont igazi politikai csőd a baloldal számára. Hiszen nehéz mit kezdeni a felmerülő logikai problémával: ha a különleges jogrend bevezetése hozta el Magyarországra a diktatúrát, akkor annak végeztével helyreáll a demokrácia – diktálja egyszerre a józan ész és a formális logika. 

Nem marad tehát más a számukra, mint az újabb magyarázkodás. Ahogy a rajzfilmben Gézengúz Guszti magyarázza gúnyolódó társának, Mardelnek, hogy pedig a terv működhetett volna, úgy születnek most a valósággal köszönőviszonyban sem lévő politikai értelmezések. Ilyen például, hogy a kormány gyávaságból (sic) adta volna vissza a különleges jogköröket. Vagy, hogy ezentúl a tisztifőorvos hatásköreinek bővítése mögött bújik meg az önkény. 

Nevethetnénk ugyan ezen, mint a rajzfilmen, csakhogy ez nem a mese, hanem a valóság. A magyar emberek élete a tét – még mindig. Így viszont nagyon határozottan vissza kell utasítanunk a flúgos futam újabb képtelen próbálkozását. A helyzet ugyanis az, hogy a különleges jogkörök pontosan arra kellettek, amire a Kormány hivatkozott: a védekezésre és felkészülésre. 

Mondhatnánk, hogy minden rendben, hiszen a Kormánynak ez a dolga, az ellenzéknek meg más, de azért ez még sincs teljesen így. A politikai verseny természetes jelenség egy demokráciában. Még az is érthető, ha „békeidőben” a baloldal mindent kritizál, amit a Kormány tesz. Az viszont óriási felelőtlenség, ha világjárvány idején, ismerve annak lehetséges következményeit, a teljes ellenzéki oldal, annak baloldali és a baloldalivá vált pártjai, mind úgy döntenek, hogy összefogás helyett inkább elszabotálják a közös felelősségvállalást.

Ma már tudjuk: szerencsére nélkülük is sikerült. Hála minden magyarnak! Hiszen a védekezésből – legalább az otthonmaradás erejéig – mindenki kivette részét, s külön köszönet azoknak, akik most is folyamatosan dolgoznak mindannyiunk egészségéért és az élet újraindításáért! A tíz éve vetített ellenzéki flúgos futammal pedig ne is bosszantsák fel magukat. Az a fontos, hogy itt a valóságban sose felejtsük el, hogy minden helyzetben a magyar emberek szolgálata az első.

Orbán Balázs miniszterhelyettes

Miniszterelnökség

(A publicisztika a Pesi Hírlap május 29-i, hétvégi számában jelent meg.)