Európai Bíróság: a magyar állam jogellenesen tart fogva menedékkérőket

Az EB csütörtökön hirdette ki ítéletét, az érintett menedékkérőket haladéktalanul szabadon kellene engedni.

„A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet” − idézi az Európai Bíróság csütörtöki ítéletét az Index. A cikk szerint az ítélet azt mondja, hogy az uniós joggal ellentétes, ha az őrizetbe vételre az ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor.

Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

A Szegedi Közigazatási és Munkaügyi Bíróság két iráni és két afganisztáni menedékkérő ügyében kérte előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróságot. A négy férfi 2018 végén és 2019 elején menedékkérelmet adtak be a magyar hatóságoknak, de

beadványukat érdemi vizsgálat nélkül utasították el őket, mert „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra.

Ezután Szerbiának szerették volna visszaadni a menedékkérőket, a szerbek azonban megtagadták visszafogadásukat. Ekkor kitoloncolásukat származási országukba, de jelenleg is a röszkei tranzitzónában tartózkodnak.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka néhány hete véleményében már jelezte, hogy a magyar állam jogellenesen tart fogva menedékkérőket a tranzitzónában. A „biztonságos tranzitország” jogi megítélése kapcsán az Európai Bíróság március 19-én egy másik ügyben kimondta, hogy ez ellentétes az uniós joggal, a vonatkozó jogszabályok ugyanis nem ismerik ezt a kifejezést, így erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a menedékkérelmek elbírálásától.

Lényegében ugyanezzel a tartalommal folyik egy másik eljárás is Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság perelte be a magyar kormányt a Stop Soros-törvénycsomag tranzitzónákra vonatkozó része miatt, abban az ügyben a bíróság általános érvénnyel kimondhatja, hogy a magyar menekültügy alapját jelentő jogszabály sérti a közösségi jogot.