Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Óriási munkanélküliség jöhet Magyarországon

Pion István

Létrehozva:

A kormány spórol a bértámogatási csomagon, és a közmunka is elkésett mentőöv lehet. Százezrekkel becsülhetjük alul a munkanélküliség mértékét.

„A munkahelyek elvesztése a bajok gyökere, ezt kell orvosolni” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel. A miniszterelnök 163 ezerre teszi a munkanélküliek számát. Ez az adat azért érdekes, mert nem tér el a tavaly július-szeptemberi, szeptember-novemberi, sőt a december-februári időszak adatától sem, amikor szintén 163 ezer munkanélküliről számolt be a kormány. Orbán hangsúlyozta: nem ennyien veszítették el a munkájukat a járvány miatt, hanem összesen kap ennyi ember valamilyen munkanélküli támogatást. Ennek viszont ellentmond Parragh László, a Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki hétfőn azt mondta a Népszavának, hogy március óta napi 4-5 ezer fővel bővül a munkanélküliek száma.

A takarítás, utcaseprés nem megoldás

„Ha igazak azok a hírek, hogy egész áprilisban napi 4-5 ezerrel nőtt az álláskeresők száma, és számolunk a felmondási idővel, akkor ehhez még legalább 150 ezer munkanélkülit hozzá kell adnunk” – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója a Pesti Hírlapnak. „Ráadásul a KSH adatai a regisztrált munkanélküliek számát jelzik, nem a valós munkanélküliekét. Az utolsó hivatalos adatban még csak a februárban elbocsátottak szerepelnek” – tette hozzá. Molnár szerint Sopron környékét különösen rosszul érintheti a munkanélküliségi hullám, mert nemcsak az éttermek, vendéglátóhelyek, szállodák zártak be, de sokáig az Ausztriába való ingázás sem volt megoldható, ami a környéken sok dolgozót vágott el a munkahelyétől.

Orbán Viktor pénteken arról is beszélt a Kossuth rádióban, hogy készen állnak legalább 200 ezer embernek közmunkát adni, és a hadsereg is intenzívebb toborzásba kezdett. Molnár szerint ez már késő. „Nem is tudom, hogy gondolják. Régen ez úgy ment, hogy kiírtak egy pályázatot, amit az önkormányzatok megpályáztak, azt elbírálták, és csak a kiértesítés után kezdték el szervezni a közmunkát. Egyelőre nem látom ezeket a pályázatokat, innentől pedig ez legalább 3-4 hónap, mire odakerülünk, már elkésett intézkedés lesz” – mondta Molnár. „Legyünk őszinték: milyen munkát tud adni egy önkormányzat? Takarítás, utcaseprést talán, de egy olyan szakmunkásnak, diplomásnak, aki most vált munkanélkülivé, ez nem jó megoldás. Van az a mondás, hogy minden munkanélküli hónap koptatja a képességeket, és ezen a közmunka nem segít” – tette hozzá.

Nehéz megfelelni a kormány igényeinek

A GKI vezetője szerint a közmunka egyedül abból a szempontból jó, hogy pénzt ad, de a közmunkás bér „az éhenhaláshoz talán sok, a megélhetéshez kevés”. „A szomszédos országokban a Kurzarbeitnek nem a magyarországi, spórolós változatát hajtották végre, gálánsabbak voltak. A vállalkozók meg tudták tartani a munkaerőt” – mondta. A magyar bértámogatási csomagot az első héten 3 ezer vállalat igényelte – Gulyás Gergely ezt komoly eredménynek nevezte. Molnár szerint ezzel a szabályrendszerrel nem is fogják sokkal többen igényelni a bértámogatást, hiszen a kifizetés körbe van bástyázva. Például, egy cégnek nehéz bizonyítania, hogy a megmaradása nemzetgazdasági érdek, ez pedig szükséges ahhoz, hogy bértámogatást kaphasson.

A vendégmunkások nemcsak a mezőgazdaságba, hanem a gépiparba, az építőiparba és az élelmiszeriparba is visszatérhetnek a határok megnyitása után. Molnár szerint az nagy kérdés, hogy emelkedtek-e annyit a bérek a gépiparban és az építőiparban, hogy azok a magyarok, akik a válság előtt külföldre jártak dolgozni, itthon maradjanak, de vannak ágazatok, ahol biztosan nem. „A szociális dolgozóknál, egészségügyi dolgozóknál egyértelmű, hogy Ausztriában jövedelmezőbb dolgozni, mint itthon. Az élelmiszeriparban pedig a magyar bér lehet vonzó az ukrán, szerb vendégmunkásoknak” – mondta Molnár.

Legnépszerűbb cikkeink