Kúria: nincs mese, pénzben kell kártalanítani a gyöngyöspatai diákokat

Döntött a kúria kedd délelőtt  a gyöngyöspatai iskolai szegregációs per felülvizsgálati eljárásában. A pénzbeli kártérítést nem lehet pótoktatással kiváltani – a kormány pedig ezt nagyon szerette volna.

Év elején hozott döntést a Debreceni Ítélőtábla a gyöngyöspatai szegregációs perben, amelynek értelmében az alpereseknek – azaz a helyi önkormányzatnak, az érintett általános iskolának és az illetékes tankerületi központnak – 100 millió forint összegű nem vagyoni kártérítést kell fizetnie a 60 felperesnek, amiért a cigány tanulókat elkülönítve és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítették – nem mehettek fel az iskola felső szintjére, nem kaptak rendes oktatást.

Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „szerencsétlen bírói ítélet született, és ha megnézzük, hogy kik indították el, látjuk, hogy a Soros-hálózat áll mögötte”, továbbá, hogy „van egy határ, amit úgy érez a magyar, hogy sosem szabad átlépni: azt, hogy pénzt adunk a semmiért. Ezt a magyar ember sosem fogja elfogadni. Erre építettem fel a kormány politikáját is.” Ezután a kormány nemzeti konzultációt is indított volna a témában (a börtönkártérítések mellett), de ezt elsöpörte a koronavírus.

A Kúria kedd délelőtt hozta meg ítéletét a felülvizsgálati eljárásban, amely fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla korábbi ítéletét és elutasította az alperesek kérelmét, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket vagy mérsékeljék a kártérítés összegét.

A Kúria a döntés indoklásában a Polgári Törvénykönyvre és a jogintézmény több évtizedes bírósági gyakorlatára hivatkozva azt állapította meg, hogy „a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség”.