Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

És ha az egészségügyi dolgozók helyet cserélnének a focistákkal?

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Hány munkanélküli van, hány céget támogat a kormány – ez történt a hétfői parlamenti ülésnapon.

 

14:20 – Szakács László MSZP-s képviselő szintén a munkanélküliek pontos számáról kérdezte Varga Mihályt. Varga kitartott a 163 ezres adat mellett. Ezzel véget is ért az ülésnap lényegi része.

14:06 Kálló Gergely (Jobbik) szerint Fejér megye legnagyobb foglalkoztatója, a Dunaferr kénytelen 1000 dolgozójának bérét csökkenteni 3 hónapra, mert nem tudják igénybe venni a kormány bértámogatási programját. Schanda Tamás pontosította a korábbi számot: eddig 3953 munkáltató 54 ezer munkavállalójához vette igénybe a mentőcsomagot, és azt mondta, a Dunaferr is szeretné, ezért csak a dolgozók munkaidejét csökkenti június 1-től.

13:59 – Dr. Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő szerint „Magyarország ellenségei, az álhírgyárak” azt állítják, hogy a magyar parlament nem ülésezik. Név szerint említette Matteo Renzit, Sophie in’t Veld holland EP-képviselőt, és szóba hozta az öt észak-európai országot is, akiknek a nagyköveteit Szijjártó Péter miniszterelnök bekérette hétfőn délutánra.

13:44 Ungár Péter (LMP) azt kérdezte Varga Mihálytól, hogy tervezik-e további dolgozóktól elvenni a közalkalmazotti státuszt. Varga kitérő választ adott.

13:32 – Bősz Anett, a DK képviselője azt kifogásolta, hogy a közérdekű adatigénylés válaszának határidejét 15 napról 45 napra tolta ki a kormány. Orbán Balázs válaszában elmondta: csak ott növekedett 45 napra a válasz határideje, ahol a kérés teljesítése veszélyeztetné a koronavírus-járvány elleni védekezést, például kórházakban, szociális intézményekben.

13:16 – Hollik István szerint az észak-európai országok „teli talppal beleszálltak” Magyarországba, Magyar Levente erre úgy válaszolt: ezekben az órákban a Külügyminisztérium bekérette az öt észak-európai ország (dán, svéd, norvég, finn, izlandi) nagykövetét, és „elbeszélgetnek egy kávé mellett, ismertetik a kormány álláspontját”. Magyar Levente emlékeztetett arra, hogy Svédországban és Dániában sok halottal járt a koronavírus-járvány, és több tiszteletet kért az észak-európaiaktól.

Korábban: Az első kérdést a Párbeszéd képviselője, Mellár Tamás tette fel, aki szerint teljesíthetetlen a kormány vállalása, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a válság elvesz. Amiatt is aggódik, hogy növekedni fog Magyarország GDP-arányos államadóssága, és azt kérdezi a kormánytól: hova lett a pénz?

Orbán Balázs az IMF jóslatára hivatkozott a válaszában. A Nemzetközi Valutaalap szerint Magyarország a második legkisebb GDP-csökkenéssel fogja átvészelni a válságot az uniós tagállamok közül.

Az LMP-s Csárdi Antal azt kifogásolta, hogy az önkormányzatok elveszítették az idegenforgalmi adót, a budapesti önkormányzatokat pedig nem csak a parkolási bevételektől fosztották meg, hanem az eddig biztosított beruházási forrásokat is megvonták, főleg a 8-9. kerületben.

Ezrek élnek penészedő falak között

– mondta a képviselő.

Varju László, a DK képviselője szerint rosszul reagált a kormány a járványhelyzetre: az egyetemeket bezárták, a diákokat hazaküldték, és a kórházból is hazaküldték a betegeket. A gazdasági válságot is rosszul kezelik, trükköznek a munkanélküliségi adatokkal, miközben „százezrek veszítik el a munkájukat, megélhetésüket”. Varju szerint az ellenzéknek fel kellene készülnie a Fidesz utáni köztársaság feljavítására.

Kipukkadt a nyugdíjhazugság. Mikor fogják bevezetni a 14. havi nyugdíjat?

– zárta első felszólalását Varju.

Később a DK-s képviselő elmondta: túl bürokratikusnak tartja a kormány bértámogatási rendszerét, és aggályos, hogy személyesen is meg kell jelenni a támogatás igénybevételéhez, hiszen ez növeli a járványveszélyt. Előfordulhat, hogy a munkaügyi központba látogatóknak „4-5 hetet, vagy akár 2 hónapot is várnia kell az időpontra”.

Mennyi munkanélküli lehet valójában?

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint

„félmillió ember van rászorulva

az álláskeresési járadékra”, többségük pedig nem is jogosult rá. Tordai szerint 3 millió ember jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot sem, őket pedig támogatnia kellene a kormánynak. Varga Mihálynak azt a kérdést is feltette: mikor vezetik be a Mészáros-adót? Varga szerint „nem kellene helikopterpénzt adni az embereknek”, az álláskeresési járadékról pedig azt mondta: „aki nem jelentkezik be, azon nem tudunk segíteni”.

Eddig 4 ezer cég jelentkezett a bértámogatásért

Dömötör Csaba válaszként az érettségit hozta szóba: a diákok 97 százaléka megjelent a vizsgákon, pedig akár megtehették volna azt is, hogy otthon maradnak. Megismételte Orbán Viktor pénteki állítását, hogy körülbelül 160 ezer munkanélküli van az országban jelenleg, és elmondta, hogy eddig 4 ezer cég 54 ezer munkavállalójára vette igénybe a bértámogatási csomagot. Dömötör szerint Varju „Facebook-politizálást folytat”, az ellenzéknek pedig nem a sebességhatárokkal kellene foglalkoznia, hanem a fővárosi idősotthonok védelmével. Később Böröcz László fideszes képviselő is megismételte, hogy sikeresnek tartja a 4 ezer cég által igénybe vett bértámogatási programot, Orbán Balázs pedig pontosított: a kormány szerint 163 064 munkanélküli ellátásra jogosult van jelenleg az országban.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a kormány kommunikációs ellentmondásaira hívta fel a figyelmet: először még az iskolák bezárását károsnak tartották, aztán bezárták; először azt mondták, a budapestiek nem mehetnek vidékre, aztán azt, hogy engedélyezett, és a maszkviseléssel, teszteléssel kapcsolatban is ellentmondásos álláspontokat képviselt a kormány. „Minden ötödik magyar embernek csökkent a jövedelme, minden tizedik elvesztette az állását. Ötből négy embernek nincs megtakarítása” – folytatta Tóth, végül pedig egy ellenzéki petíció aláírására buzdított.

Az azonnali kérdéseket Steinmetz Ádám, a jobbik képviselője folytatta, aki egy mémet idézett: mi lenne, ha az egészségügyi dolgozók keresnének milliókat havonta, és a focistáknak tapsolnánk esténként? Steinmetz kifogásolta, hogy a labdarúgók évente 500 millió forintos bevételig kedvezményesen adózhatnak, és megkérdezte Varga Mihály pénzügyminisztert, hajlandó lenne-e ezt a felső határt 250 millió forintra csökkenteni. Varga megvédte a sportolók adózási rendszerét, és kitért az alacsonyabb osztályban játszó labdarúgókra, akik most szintén munka nélkül maradtak, szerinte ez a támogatás nekik is jól jöhet.

Legnépszerűbb cikkeink