„A fő kérdés az lesz, hogy a korlátozások feloldása után az emberek mennyire fogják biztonságban érezni magukat”

Járványügyi és gazdasági érdekek között lavíroznak a kormányok. Milyen gazdasági hatása lehet, ha május 3-tól Magyarországon fokozatosan „újraindul az élet”? Lemarad-e Budapest a korlátozások kétsebességes feloldása után? Erről beszéltünk Prinz Dániel közgazdásszal.

Milyen hatásai vannak a gazdaságra a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedéseknek, illetve azok feloldásának?

A koronavírus-járvány elsődlegesen egy egészségügyi válsághelyzet, de jelentősen károsítja a világgazdaságot és benne a magyar gazdaságot is. Ahhoz, hogy lassítsuk a járvány terjedését, rövid távon jelentősen korlátoznunk kell a gazdaság működését. Emiatt a gazdaságot jelentős károk érik. 

Érdemes három hatást elkülöníteni. Az első a korlátozó intézkedések közvetlen kínálati és keresleti hatása. A korlátozó intézkedések miatt jelentősen visszaesik mind a termelés, mind a fogyasztás. A termelés bezuhan, mert egyrészt bizonyos vállalatok nem termelhetnek, vagy csak korlátozottan termelnek.

A második a visszaesés közvetett keresleti hatása. Ha visszaesik a termelés, visszaesnek és bizonytalanná válnak a vállalatok és az egyes emberek bevételei. Ez a másodlagos keresleti hatás tovább növeli a gazdasági visszaesés mértékét.

A harmadik pedig a hosszabb távú károk hatás, mint a gazdasági kapcsolatok felbomlása, a vállalatok összeomlása és a munkahelyek elvesztése. A kapcsolatok újjáépítése, a termelés újraindítása, a vállalatok és a dolgozók újrakapcsolódása hosszú és költséges folyamatok. Innen érdemes nézni a korlátozások enyhítésének a lehetséges hatásait is. A korlátozó intézkedések feloldása csökkenti a közvetlen kínálati és keresleti visszaesést, hiszen újra működhetnek bizonyos cégek, illetve újra vásárolhatják a termékeiket és szolgáltatásaikat az emberek. Ebben annyi fennakadás lehet, hogy az emberek nem feltétlenül fogják magukat teljesen biztonságban érezni, kevésbé mennek majd bizonyos helyekre, mint korábban. Egyben valamennyire csökkenti a közvetett keresleti hatást, hiszen kevesebb ember veszti el a munkáját, több pénzük lesz az embereknek. De összességében ez nem tűnik el, hiszen az emberek jövedelme a gazdasági visszaesés miatt csökkent, kevesebbet akarnak majd költeni. A korlátozó intézkedések feloldása csökkenti a hosszabb távú károkat is, de persze ezek sem tűnnek el.

Támogatható-e az élet lassú újraindítása, milyen hatása lesz a gazdaságra, milyen hatása lesz annak, hogy Budapesten és környékén – azaz az ország gazdasági központjában – később lép életbe a korlátozások feloldása?

Amikor a kormány a korlátozások fenntartásáról vagy feloldásáról dönt, egyszerre kell járványügyi, gazdasági szempontokat mérlegelnie, illetve összeegyeztetnie ezeket a politikai céljaival. Ezért általánosságban nehéz megmondani, hogy jó ötlet-e a korlátozások részleges feloldása, a gazdasági szempontra koncentrálok. Gazdasági szempontból a vidéken bejelentett lazítások segíthetnek abban, hogy a gazdaság újrainduljon, kisebb legyen a visszaesés, hiszen bizonyos szolgáltató cégek újra kinyithatnak, illetve az emberek igénybe vehetnek bizonyos szolgáltatásokat, amiket eddig nem. A fő kérdés az lesz, hogy a korlátozások feloldása után az emberek mennyire fogják biztonságban érezni magukat, mennyire akarnak majd kimenni az utcára, igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. 

Újraindulnak a vidéki gyárak és a mezőgazdaság? 

Egy hónapig állt a termelés az ország legnagyobb gyáraiban, most bizonyos gyárak újraindulnak. Április 29-én újraindult a termelés az esztergomi Suzuki-üzemben egy műszakos munkarendben, a győri Audi-gyárban pedig már korábban részlegesen újraindult a termelés. Hasonló a helyzet az Opel és a Mercedes, illetve a Hankook esetében.

Mit jelent Budapest leállása? Valóban „leállt” a főváros gazdasága?

Budapest leállása azt jelenti, hogy dolgozni be lehet járni, de sokan otthonról dolgoznak, illetve sok munkahely nem tud igazán működni. Ennek több oka is van: járványügyi/biztonsági okokból maguk a cégek nem üzemelnek, a fogyasztók nem vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, az embereknek a gyerekeikre kell otthon vigyázniuk, és a gazdasági visszaesés miatt csökkent a kereslet egy csomó termékre és szolgáltatásra.

Lehet-e hosszú távú hatása annak, hogy vidéken hamarabb indul újra a gazdaság? Lehet-e kormányzati szándék abban, hogy a helyzetet kihasználva megerősítsék a vidék gazdaságát, vagy egy-két hónapos eltérésnek amúgy sem lennének hosszú távú következményei?

A gazdaság hálójában minden mindennel összefügg: például a vidéki cégek budapestieknek szállítanak be és fordítva. A földrajzi különbségtételt a járványügyi szempontok indokolhatják, hiszen a döntéshozók úgy láthatják, hogy Budapesten sokkal nagyobb a veszély, sokkal elterjedtebb a járvány, mint Budapesten kívül. 

Prinz Dániel közgazdász, jelenleg PhD tanulmányait végzi a Harvardon. Írásai jelentek meg a qubit.hu-n, többek között a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságról és annak kezeléséről. 

(Ez az interjú digitális lapunkban jelent meg korábban, iratkozzon fel ön is, hogy megkapja a hétköznaponként megjelenő lapunkat!)