Archív cikkek
Feladja a leckét az orosz gáz a kormánynak
Magyarország szembemegy a közép-európai trendekkel, és új szerződést akar kötni a Gazprommal. Nagy kérdés, hogy ki tudjuk-e használni az alacsony árakat, vagy ismét egy előnytelen orosz üzlet következik.
Az alacsony lakossági energiaárak kulcsfontosságúak a kormánynak – írja a Politico. Ságvári Pál, a kormány energiabiztonságért felelős nagykövete megerősítette, hogy a kormány egy újabb hosszú távú szerződésről készül tárgyalni Oroszországgal, és hangsúlyozta: jó időpontban, mert most a vásárlók jó pozícióban vannak. Oroszország nem bánja az üzletet, sőt, örül, hogy Magyarország vásárlókedve nem csökken, ugyanis a többi közép-kelet-európai ország éppen függetleníteni szeretné az energiaellátását az oroszoktól.
Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője szerint viszont nem túl jók a kilátásaink. „Jelenleg kiszámíthatatlan a piac, nehéz megmondani, mi a tökéletes megoldás. A gáz ára szorosan kötődik a rendkívül alacsony olajárhoz, ami azt jelenti, hogy a vevő van erős tárgyalási pozícióban, még egy hosszú távú szerződés esetén is. Alacsony árat lehetne elérni, ami előnyös lehetne a magyar fogyasztóknak, de azt is látni kell, hogy a kínálati piacon más országok kínálatához is hozzá lehet férni. Egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távú szerződést kellene kötni a Gazprommal. Ez akkor lenne jó, ha így is érvényesíteni tudnánk a jelenlegi árakat, de a Paks II-vel, vagy a metrókocsikkal kapcsolatos szerződéseknél is láthattuk, hogy
a magyar kormány tárgyalási ereje Oroszországgal szemben a nullához tendál. Az oroszok diktálták a feltételeket, a magyar kormány pedig hajbókolva aláírta ezeket.
Ebből kiindulva komoly aggodalomra ad okot, hogy kedvezőtlen árakkal, feltételekkel köthetünk csak új szerződést a Gazprommal” – mondta Jávor. „Elemi fontosságú lenne, hogy ismerjük a részleteit, az árat, a mennyiséget. Ezeket az adatokat a Gazprom nem szereti nyilvánosságra hozni, a magyar kormány meg kevésbé” – tette hozzá.
A hírekből kikerült, de a rezsiharc folytatódik
A Politico szerint Orbán Viktort elsősorban az olcsó energiaárak tartják hatalmon. A kormány a 2014-es választások előtt mindenkit a postaládájukba dobott rezsicsökkentéses tájékoztatóval emlékeztetett arra, hogy harmadával csökkent a gáz és az elektromos energia ára. „A rezsiharc volt a második Orbán-kormány központi témája. A szolgáltatóknak nagy veszteséget jelentett, de persze a lakosság körében népszerű volt” – mondta Hadházy Ákos a Politicónak, aki 2013-ig tagja volt a nagyobbik kormánypártnak. Az árcsökkenés miatt később több külföldi energiavállalat is eladta az államnak a magyar leányvállalatát. Bár a rezsicsökkentés azóta kikerült a kormányzat fő kommunikációjából, az árcsökkenés nem állt meg: 2015-ben a Gazprom negyedével csökkentette a Magyarországnak továbbított gáz árát, a gáz és az elektromos áram ára jelenleg is a legolcsóbb az EU-ban.
Ehhez pedig elengedhetetlen az orosz segítség. Oroszország állja majdnem a teljes 8-10 millió köbméter lakossági gázfogyasztást, és az atomenergia uránérce is tőlük származik. „Az üzlet lényege, hogy Oroszország olcsón adja a gázt a magyaroknak, cserébe pedig Magyarországnak kell a bajkeverőnek lennie az EU-ban és a NATO-ban” – magyarázza Pletser Tamás, az Erste Bank energiaszakértője a Politicónak.
Ha sikerülne újabb szerződést kötnünk a Gazprommal, az szembemenne a közép-kelet-európai trendekkel: a környező országok éppen igyekeznek függetleníteni az energiaellátásukat Oroszországtól. Elemzők szerint a Fidesznek kevesebb geopolitikai félnivalója van Moszkvától, mint a többi közép-kelet-európai országának.
A CÖF is részesült a sikerből
Az olcsó orosz energiaellátás segítette a Fidesz politikai kampányát is. 2015-ben az MVM nettó nyeresége még 14,7 milliárd forint volt, a további árcsökkenést követő évben viszont már 48,7 milliárd forintra ugrott az éves profit. Ebből már jutott kampányra is: 2017-ben az MVM 500 millió forintot ajánlott fel a CÖF-nek.
Ráadásul a közel 4300 milliárd forintos (12 milliárd eurós) Paks II beruházás 80 százalékát is a Roszatom állja. Ságvári elmondta a Politicónak: a kormánynak azért fontos a paksi atomerőmű bővítése, mert szeretnék, hogy az atomenergia a lakosság energiaellátásának 40 százalékát tegye ki. Ez az egyik vállalása annak a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek, amit 2030-ig terveznek végrehajtani. A nagykövet szerint jó bizniszt kötöttünk Oroszországgal. Az EU és az USA viszont aggodalmát fejezte ki a Magyarországon növekvő orosz befolyással szemben.
A kormány pontosan tudja, hogy a politikai sikereiben mekkora szerepet játszik az alacsony rezsi, és mindenáron szeretné szinten tartani az alacsony fogyasztói árakat. „Ez egy kimondatlan alku a szavazókkal” – nyilatkozta Michael Labelle, a CEU energia- és innovációs szakértője a Politicónak. „A kormányváltás egyúttal a számlák drágulásával is járna.”