Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Erősen korlátozzák a tárgyalások és eljárások nyilvánosságát

Csikász Brigitta

Létrehozva:

Fotó: Shutterstock

A koronavírus-járvány talán elhozza a teljes digitalizációt a bíróságokon, hiszen, amíg a veszélyhelyzet fennáll, addig a személyi érintkezés minimálisra való csökkentése érdekében az elektronikus kapcsolattartást alkalmazzák az eljárások lefolytatására. Most eldől, a bíróságok képesek voltak-e arra, amire a tanárok: gyorsan hozzászokni a digitális új világhoz. 

Hogy kell majd elképzelni a következő hónapokban egy bírósági tárgyalást? Bejelentkezhetek a laptopomról otthonról, miközben ott ugrálnak körülöttem a gyerekek, vagy vegyem be magam a gardróbszobába, hogy egyedül legyek, esetleg kötelező lesz bemenni az ügyvédi irodámba? És milyen garancia lesz arra, hogy így minden törvényes jogszabály be lesz tartva, illetve, mi történik, ha mondjuk technikai okok miatt rossz minőségű lesz a kapcsolat vagy megszakad?

Ezeket a kérdéseket ügyvédek tették fel lapunknak, hangsúlyozva, érthető, hogy veszélyhelyzet idején minden máshogy működik, így a bíróságok is, de szerintük fontos lenne, hogy az apróbb részletek is minél előbb kiderüljenek.

Vádlott, üljön le, és hajtsa le a webkameráját!

A már több mint egy hete hatályba lépett, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló kormányrendelet – 74/2020. (III.31.) – a személyes érintkezés lecsökkentésére helyezi a hangsúlyt a bíróságokon is. Ennek lényeges pontjait az Országos Bírósági Hivatal is közzétette.

A rendelet, amely nem érinti a közigazgatási – adóhatósági, kormányhivatali – eljárásokat, nem hosszabbította meg a március közepén elrendelt ítélkezési szünetet. A veszélyhelyzet a határidők folyását – ha a kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem érinti.

Tehát a bíróságokon is tovább folyik az élet, igaz, a megszokotthoz képest eltérően. A bírósági eljárások ugyanis személyes megjelenés helyett nagyrészt írásban és elektronikus eszközök révén zajlanak majd. A tárgyalásokat is így tartják majd meg.

Ha ennek feltételei nem biztosítottak, akkor a bíróság írásbeli nyilatkozatokat szerez be, ami történhet személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján. Ez a felek mellett vonatkozik a tanúk vagy a szakértők meghallgatására is. Az eszköz lehet Skype, Zoom vagy Microsoft Teams program is.

A bíró kizárhatja a nyilvánosságot

A bíróság többek között akkor tart tárgyalást a tanú személyes jelenlétével, ha az nem biztosítható telekommunikációs eszköz útján, ha korábban nem készült olyan kép- és hangfelvétel, amelyre tekintettel a személyes jelenlét mellőzhető, vagy írásbeli vallomástétel nem engedélyezhető. A bíróságok az ítéleteket tárgyaláson kívül hozzák meg.

Ha a felek, illetve jogi képviselőik egyetértenek abban, hogy a pert a veszélyhelyzet idején átmenetileg nem tudják vagy nem kívánják folytatni, közös kérelmet adhatnak be a szünetelésre, mindaddig, amíg a veszélyhelyzet véget nem ér.

A bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról a járványügyi szabályokra figyelemmel kizárhatja, így elrendelheti, hogy se hallgatóság, se újságíró ne vegyen részt azon. Ebben az esetben viszont a terhelt vagy a védő számára – ha indítványozzák – engedélyezni kell, hogy a nála lévő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse.

A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos eljárási cselekményeket a veszélyhelyzet idején a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is végre kell hajtani. Továbbá az eljárás elhúzódása miatt kifogás nem terjeszthető elő. A magán- és a pótmagánvádas eljárásokat pedig a vészhelyzet idejére felfüggesztik.

Nem lesznek nyilvános fellebbezési tárgyalások

Azok, akik betöltötték hatvanötödik életévüket, különleges bánásmódot igénylő személynek minősülnek. Az ilyen sértett és tanú kihallgatását – a védelme érdekében – a bíróság mellőzheti, ha az eljárási cselekményről korábban kép- és hangfelvétel készült.

Szerettük volna megtudni az Országos Bírósági Hivataltól többek között azt, hogy miként kell elképzelni az elektronikus hírközlési, illetve az elektronikus kép és hangrögzítő eszközök által lefolytatott tárgyalást. Hogy felel majd meg mindez az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkében foglalt tisztességes tárgyaláshoz való jognak, a sajtó miként tudósíthat majd a tárgyalásokról vagy hogy a megtartandó tárgyalások esetén biztosítanak-e az érintetteknek szájmaszkokat. Mindezekre azonban cikkünk megjelenésééig nem kaptuk meg a választ.

A Kúria is adott ki közleményt a változásokkal kapcsolatban. Abban többek között szerepel az is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek nyilvános tárgyalás tartását nem kérhetik. A korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében pedig a Kúria dönt a tárgyaláson kívüli elbírálásról. Erről pedig soron kívül értesíti a feleket.

 

 

Legnépszerűbb cikkeink