Archív cikkek
Így lehetne álláshelyeket megőrizni és fizetéseket pótolni
Az már tudható, hogy a külföldi, korábban bejelentett példákhoz hasonlóan valamennyit biztosan átvállal a magyar állam a fizetésekből, ha a munkaadó adott feltételek mentén nem rúgja ki, hanem megtartja a dolgozóit, de nem tudja állni a fizetéseiket.
Az Orbán-csomag azonban egyelőre nem részletezte sem a feltételeket, sem pedig azt, hogy mennyi az annyi. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi Intézete (TKJI) blogján napokkal ezelőtt Hungler Sára, a TKJI kutatója közzétett egy javaslatot, ami megoldást kínál arra a kérdésre, hogy lehetne megoldani a kérdést.
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején című írás szerint a legfontosabb az lenne, hogy az álláshelyek megmaradjanak, de a munkáltatók segítséget kapjanak a munkabér fizetéséhez. Az álláshelyek megmaradása azért fontos, mert ha rengeteg embert elbocsátanak, a válság végével a toborzás drága és hosszadalmas folyamat lesz. Ez a probléma a Bérgarancia Alapra vonatkozó szabályok módosításával kezelhető lenne.
Mi az a Bérgarancia Alap?
Ahogy Hungler Sára is leírja, ez az alap 1994-ben állt fel, eredetileg a a felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló cégek bértartozásait lehet ebből fedezni. Tehát ha egy cég becsődölt, nem tud fizetni az alkalmazottainak, az állam innen ezt meg tudja oldani.
Mit lehet a Bérgarancia Alappal kezdeni?
Mint a szerző írja, az alap keretrendszere alkalmas rá, hogy a jelen helyzetben segítsen azokon a foglalkoztatókon, akik átmenetileg nem képesek a munkabérek megfizetésére. Eredetileg a támogatást csak felszámolási eljárásban vagy kényszertörlés alatt lévő gazdasági társaságok igényelhetik, a kérelmet a felszámoló nyújtja be.
A jelenlegi helyzetben minden olyan munkáltatóra érdemes lenne kiterjeszteni ezt a lehetőséget, amely bérfizetési nehézséggel küzd. A támogatás mértéke maximalizálva van, ezt a korlátot az alap fizetőképességének megőrzése érdekében szükséges megtartani, de a munkáltatók eldönthetnék, hogy milyen időintervallumban kívánják igénybe venni.
Mindezt pedig vissza nem térítendő támogatás formájában lenne célszerű nyújtani, hiszen az alapot a munkáltatók pénzéből működtetik, így a kutató-szakértő megalapozottnak látja, hogy ebből a munkáltatókat támogassa az állam.
A 2020-as költségvetési tervezet alapján az álláskeresési ellátások 2020. évi tervezett összegét 83 milliárd forintban állapították meg. Mint a cikk részletezi, ez az előirányzat
- az álláskeresési járadékot,
- a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt,
- valamint az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést
- és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába.
A bérgarancia kifizetések 2020-ra tervezett előirányzatát – a bérgarancia támogatások maximális összegének emelkedését figyelembe véve – 45 milliárd forintban határozták meg. Hungler szerint a szimpla átcsoportosítás önmagában előreláthatólag csak részben fedezi a várható kiadásokat, de legalább a kezdeti időkben elegendő lehet.
Ez a megoldás a szerző álláspontja szerint olyan segítséghez juttatná a munkáltatókat, amely rugalmasan alakítható a veszélyhelyzet időtartamától függően, a munkavállalóknak pedig lehetővé teszi, hogy ne csupán az álláshelyük maradjon meg, de a biztosítási jogviszonyuk se szüneteljen – erre pedig a jelenlegi helyzetben óriási szükség van.