Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Büntethető a rémhír, ha jó célt szolgál?

Zsigmond Viktória

Létrehozva:

Forrás: Zempélni Múzeum / Hungaricana

Nem egy rémhír járta körbe a közösségi oldalakat az elmúlt pár hétben. Törvényt módosítottak a jogalkotók ezek büntetésére, mégis sok kérdés merül fel a valótlan hírekkel kapcsolatban. 

Módosították, és plusz egy esettel kiegészítették a Büntető törvénykönyvben szereplő „Rémhírterjesztés” bűncselekményét a világot sakkban tartó koronavírus-járvány miatt. Bár a törvénykönyv leírja, hogy pontosan ki az, aki bűntényt követ el a most fennálló vészhelyzetben azzal, hogy rémhíreket terjeszt, ez a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi Intézete által működtetett jogtudományi blog cikke alapján mégsem olyan egyszerű.

A cikk szerzői, Bence Mátyás és Ficsor Krisztina szerint a törvény világosan kimondja, hogy a tények elferdítése büntetéssel jár. Van azonban olyan egészségügyi-szakmai álláspont, amely szerint „indokolt a pánikkeltés, ha otthon tartja az embereket”, ami, mint tudjuk, a vírus terjedésének lassításával jár. Tehát a kérdés: ha valaki olyan rémhírt terjeszt, ami még jobban megerősíti az emberekben azt, hogy otthon kell maradni, akkor bűntényt követ el, vagy segít a vírus terjedésének megakadályozásában?

Amióta a vírus jelen van hazánkban nem egy rémhír kezdett el terjedni, amelyek aztán az ügyészség elé kerültek. Az egyik esetben egy 18 éves abonyi fiatal a Facebookon röppentette fel a hírt, hogy a városban van fertőzött ember. Egy másik esetben a mohácsi polgármester videóüzenetben tette közzé, hogy a város gócponttá alakulhat, mivel egy helyi lakos beteg lett, és akár száz emberrel is találkozhatott a megfertőződése után. Mindkét eset rémhírterjesztésnek minősül.

Az elferdítés mellett a törvénykönyv kimondja, hogy csak a „közveszély helyszínén” lehet elkövetni a rémhírterjesztést, de ezt nehéz behatárolni. A mostani járványhelyzetben már minden megyében megtalálható a vírus, de azt pontosan nem lehet tudni, hogy mely településeken regisztráltak betegeket, és melyeken nem, így a rémhírt terjesztő ember nem tudhatja biztosan, hogy közveszély helyszínén van-e. Az interneten való rémhírterjesztésre azonban a törvény sem tér ki pontosan. Ebben az esetben ugyanis nem muszáj fizikailag Magyarország területén lenni, viszont a hatás minden bizonnyal hazánkban, azaz a törvénykönyv értelmében a közveszély színhelyén fog bekövetkezni.

Magát a rémhírterjesztést, mint bűntényt nem egyszerű megfogalmazni, ennek megvalósítása jelenleg leginkább a bíró megítélésén múlik.

Legnépszerűbb cikkeink