A csecsemőkori BCG-oltás mentheti meg a magyarok nagy részét a koronavírus tragédiájától

Egyre valószínűbb, hogy a Kelet-Európában általánosan kötelező tuberkulózis elleni védőoltás a válasz arra, hogy miért alacsony a térségben a koronavírus következtében meghaltak száma.

Hetek óta tanakodnak a kutatók, hogy miért változnak országonként a COVID-19-járvány okozta halálozási arányok, esetenként egészen megdöbbentő eltéréseket produkálva – kezdi cikkét a Qubit. A kelet-európai számok láthatóan sokkal kisebbek, mint a nyugat-európaiak vagy az amerikaiak. A lap szemlézi egy epidemiológusokból álló kutatócsoport témába vágó, friss tanulmányát, ami azt állítja, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, tuberkulózis elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben, vagyis a koronavírusban.

Az egyelőre csak elméleti feltételezést több országban induló vizsgálatsorozattal készülnek alátámasztani.

A Qubit kitér rá, hogy

ha igaznak bizonyul a hipotézis, akkor Magyarországon, ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást, kevesebb halálos áldozatra lehet számítani, mint a nyugat-európai országokban,

amelyek többségében korábban kötelező volt, de ma már csak ajánlott a BCG oltás, vagy az USA-ban, ahol soha nem volt kötelező.

Majd a lap hosszan elemzi a védoltás hatásmehanizmusát, ehhez Falus András akadémikus professzort, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetének korábbi igazgatóját hívták segítségül. Falus következtetésként elmondta, hogy a BCG-oltás nem csak a tuberkulózis megelőzésére akalmas, ugyanis nagyon jó hatásfokkal erősíti fel az egyéb betegségekkel szembeni, természetes, veleszületett immunválaszt is.

A professzor azonban hozzátette:

„Csak akkor lehet meggyőzően visszaigazolni, ha a járvány már lefutóban van, és világméretű statisztikák állnak rendelkezésre a valós fertőzési és halálozási arányokról.”

(Kiemelt kép: Fortepan/Urbán Tamás)