Válsághelyzet is van, nem csak veszélyhelyzet

Veszélyhelyzetben élünk a koronavírus terjedése miatt, ugyanakkor már négy éve válsághelyzet áll fenn az országban. Mégpedig a tömeges bevándorlásra hivatkozva.

A 2015-ös menekültválságra adott kormányzati válasz részeként vezette be a kormány a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet jogi fogalmát. Először csak megyékre, aztán 2016 márciusában már az ország egész területére vonatkozóan életbe is lépett. Ezt követően pedig félévente újra és újra meghosszabbították.

Nem állnak fenn a feltételek

Legutóbb idén március elején, még a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrend és veszélyhelyzet kihirdetése előtt hosszabbította meg a kormány a válsághelyzetet. Mindeközben az annak fenntartását szolgáló, törvényben előírt feltételek nem álltak fenn, a rendőrség statisztikája alapján ugyanis az év eleje óta kevesebben kértek menedéket, mint azt a jogszabályban meghatározták.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek az minősül, ha a Magyarországra érkező menedékkérők száma

– egy hónap átlagában a napi 500 főt,

– vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt,

– vagy egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja.

Ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva

– egy hónap átlagában a napi 1000 főt,

– vagy két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt,

– vagy egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja;

– ezeken kívül pedig bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely bármely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

A válsághelyzet március eleji meghosszabbításakor a rendőrség heti bontásban megadott adatai szerint a megakadályozott tiltott határátlépések száma 151 volt, 592 embert tartóztattak fel és 20 menekültet fogtak el, állítottak elő, majd vontak eljárás alá. Az azt megelőző héten 133 tiltott határátlépést és 808 feltartóztatást regisztráltak, az eljárás alá vontak száma 91 volt.

Az adatok azt mutatják, hogy a kormány a saját maga alkotta jogszabályok feltételeit sem tartja be, és annak ellenére hosszabbítja meg félévente, szinte automatikusan a válsághelyzetet, hogy annak kritériumai már rég nem állnak fenn.

És akkor felbukkant a járvány

A válsághelyzet elrendelésének szükségességét a kormány az emberek biztonságával indokolta, kiemelve, hogy a Törökország felől elindult menekültáradatnak biztonsági és járványügyi kockázata van. A kialakult helyzet pedig speciális jogosítványokat ad az állami, rendvédelmi szerveknek. Mert a kormány szerint csak így garantálható az illegális bevándorlókkal szembeni fellépés az ország területén.

Többek között a rendőrök járványügyi intézkedések céljából lezárhatnak útvonalakat, épületeket, közterületet, korlátozhatják a közintézmények működését, és külön írásos utasítással bemehetnek ellenőrizni, a helyszínt megfigyelni és biztosítani lakásokat is.

A menekültek elhelyezésére és fogva tartására szolgáló létesítmények esetében a közigazgatási eljárásokat nem kell lefolytatni, és az építéskor, telepítéskor és üzemeltetéskor nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt sem. Ezek ugyanis az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzéseknek minősülnek. A menekültek elhelyezésére az állam használhatná – legfeljebb fél évre – az önkormányzatok, a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek ingatlanait és ingóságait.

Ebben a helyzetben a honvédségnek fegyverhasználati joga is van „az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában”.

Titkosított indokok

A válsághelyzet kihirdetését többen kritizálták, mondván, a kormány teljhatalmat akar kapni úgy, hogy közben alkotmányos alapjogokat függeszt fel. De felhozták azt is, hogy a válsághelyzetben alkalmazott eljárások nemzetközi egyezményeket és uniós irányelveket sérthetnek. Mindehhez hozzájött, hogy a Magyar Helsinki Bizottság által beadott, a válsághelyzet elrendelésének indokára vonatkozó közérdekű adatigénylés teljesítését a rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elutasította. Ezt azzal magyarázták, hogy a kért adatokat 10 évre titkosították.