Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Világszerte csökken a légszennyezés, de Magyarországon még mindig rossz a helyzet

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Karlokick / Pixabay

A világ nagyvárosai fölött jelentősen csökkent a nitrogén-dioxid, amiért elsősorban az ipar és a közlekedés felelős. Magyarországon viszont a lakossági tüzelés a legnagyobb szennyező, és a hideg idő miatt ez mit sem csökkent.

A koronavírus hatására visszaesett az ipari termelés, csökkent a közlekedésből fakadó kibocsátás is, és mindez a levegő tisztaságán is meglátszik. Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) videóján jól látható, hogy csökken a légszennyezés Európában. A változás Észak-Olaszországban a legszembetűnőbb, ahol a vírus terjedése miatt teljes vesztegzárt vezettek be.

 

Nálunk nem ilyen jó a helyzet

Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Románia és Magyarország esetében azonban más a helyzet, az ipar és a közlekedés már egyre kevésbé felelős a légszennyezettségért, mondja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Pesti Hírlapnak.

A térségünkben nagyobb problémát jelent a szállópor szennyezés, amit elsősorban a lakossági fűtés és tüzelés okoz. Magyarország szállópor térképére tekintve például jól látható, hogy a koronavírus hatása ellenére határérték feletti a levegőszennyezés Budapest térségében, illetve a Sajó völgyében is.

Utóbbi esetben egyértelműen az egészségtelen lakossági tüzelés az okozó, míg az ország közepén az ipari létesítmények, illetve a közlekedés okozza a magas szennyezettségi adatokat.

Rosszabb levegőben gyorsabban terjed a vírus

A légszennyezés az egyik legnagyobb egészségi kockázat Európa nagyvárosaiban, csak a szállópor, a nitrogén-dioxid, és az ózon 400 000 idő előtti halálozáshoz vezet évente a kontinensen az EPHA adatai szerint. De Magyarországon is évente mintegy 13 ezer ember hal meg csak a szállópor miatt, hangsúlyozza Lukács András.

A szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket. Ha ilyen kettős hatás lép fel, az immunrendszer nagyobb eséllyel vall kudarcot.

A vírusok ráadásul a légszennyező anyagokkal is közlekednek – a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még órákig fertőzőek maradnak – hívja fel figyelmet honlapján a Levegő Munkacsoport. Egy olasz tanulmány is éppen arra a következtetésre jutott, hogy a rendkívül magas légszennyezettség is közrejátszott abban, hogy Észak-Olaszországban ilyen gyorsan terjedt a vírus.

Legnépszerűbb cikkeink