Én büszkén viselem ezt a csillagot, az istenit neki!

Csillag a házon, csillag a kabáton címmel nyílt megrendítő tárlat a 2B Galériában, az intézmény és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szervezésében. A kiállítás a magyar zsidóság történetét mutatja be 1944-től a náci korszak végéig.

Arcok, sorsok, tönkretett családok és a történelem egyik legsötétebb korszaka köszön vissza a napokban nyílt kiállítás fotóiról és kordokumentumairól. Közös pontjuk a sárga, hatágú Dávid-csillag, amit a zsidóknak Magyarországon 1944 április 5-től kellett megkülönböztető jelként viselniük. Hazánkban mintegy 700 ezer embernek.

„Az emberek megalázva érezték magukat, féltek, kétségbeesettek voltak, nagy ritkán dacosak. A társadalom nagy többsége közönnyel fogadta a rendeletet, az együtt érzők pedig féltek a megtorlástól” – mondja Jalsovszky Katalin, a kiállítás kurátora.

A korabeli visszaemlékezések is erről árulkodnak. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni például így emlékezik naplójában „Végtelen letörtek vagyunk. Este komoly hányingerrel küszködve varrom fel a csillagot.” A nemrégiben elhunyt Heller Ágnes filozófus pedig így: „Szégyelljék magukat azok, akik rám kényszerítik. Én büszkén viselem ezt a csillagot, az istenit neki!”

A zsidóságot gettókba és sárga csillaggal ellátott házakba zárták, megfosztva mindenüktől, leginkább a méltóságuktól. „Embertelen körülmények uralkodtak a gettókban. Alig volt víz, élelem, látogatókat nem fogadhattak.
A higiénia hiánya miatt betegségek kezdték tizedelni az ott élőket” – mondja a kurátor. 1944 májusában megindultak a deportálások az auschwitz-birkenaui haláltáborba. A vidék zsidósága egyszerűen eltűnt. Horthy Miklós kormányzó 1944 júliusában ugyan felfüggesztette a deportálásokat, de októberben a németek Szálasi Ferencet ültették a helyére, s a nyilas terror további ezrek életét követelte.

A kiállítás képei különösen értékes történeti dokumentumok, hiszen ebből az időszakból nem sok fotó maradt fent. Többségükön a vészkorszak túlélői láthatóak. Végig érezhetjük annak súlyát, hogy a sárga csillag milyen mértékben bélyegezte meg viselőit. A legmegrendítőbb azzal a folyamattal szembesülni, ahogy megfosztották a magyar zsidóságot emberi mivoltától. Az arcokon lévő mosolyt felváltotta a megtörtség, majd a halálfélelem érzése. A szerencséseknél pedig az emlékek, melyeket soha nem lehet kitörölni.