Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Megint az embercsempészek járnak jól

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Yasin Akgul / AFP

Az EU 2015 óta nem tudja megoldani a helyzetet. Az elszabaduló tömeg próbára teheti a magyar kerítést is. 

„Felemelték az elrettentés szintjét”, és egyetlen menedékkérelmet sem fog befogadni Görögország – erről írt Kirjakosz Micotakisz görög miniszterelnök a Twitteren a görög-török határon kialakult helyzetre reagálva. Athén a határőrizet szigorításával reagált, folyamatosak az összetűzések a görög határvédelem és a menedékkérők között, mióta múlt hét pénteken a török kormány felmondta az Európai Unióval kötött megállapodását, és megnyitotta a határokat a nyugat felé a területén tartózkodó menekültek előtt. Álhírek keringtek két ember haláláról, a videókon könnygáztól síró és fuldokló gyerekek, csecsemők láthatóak. Több tízezer ember vár ott jelenleg is.

Fotó: Bulent Kilic / AFP

Teljes a jogi káosz

„A politikában jól hangzik egy határ teljes lezárása, de nem oldja meg a menedékkérők határon való feltorlódását, humanitárius veszélyekkel jár, valamint kedvez az embercsempészetnek – mondta a Pesti Hírlapnak Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője. „Csak tűzoltás a határok lezárása, mert továbbra sincs olyan uniós mechanizmus, ami valódi megoldást jelenthetne a menekültek tömeges érkezésére” – fogalmazott Léderer.

A menekülteket korábban feltartóztató EU-Törökország megállapodás részeként az EU vállalta, hogy a görög szigeteken tartózkodó menedékkérőket más tagországok veszik át, de néhány esetet leszámítva ez sem valósult meg Léderer szerint, és továbbra is a kvótarendszerről folyik a vita.

Ráadásul a görögök lépései sértik az EU alapszerződését, ugyanis Léderer szerint kizárólag az Európai Tanács adhatna engedélyt egy tagállamnak hasonló rendkívüli intézkedések bevezetésére, valamint a menedékkérelmek befogadását legfeljebb lassítani lehet az uniós jog szerint, teljesen leállítani nem, az ugyanis a genfi menedékjogi egyezménnyel ellentétes – figyelmeztetett Léderer.

Moszkvának jól jön

„Az Európai Unió ismét nehéz helyzetben van, és érdekeinek és értékeinek egyidejű érvényesítésével küzd – írta elemzésében a Migráció Kutató Intézet (MKI), amit lapunk megkeresésére küldtek. Hozzátették, a szíriai rezsim és Moszkva érdekeivel nem ellentétes egy új, potenciálisan Európába tartó menekülthullám gerjesztése.

Bár Erdoğan török elnök döntése értelmében semmis a korábbi megállapodás, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a megállapodást, annak betartására szólította fel Törökországot. Az MKI szerint viszont Ankara egyértelművé tette, hogy Szíria akár terrorszervezetek kezébe kerül, akár Oroszország vagy Irán bábállamává válik, az Törökország számára nemzetbiztonsági kérdés. A legfőbb török üzenet, hogy Ankara nem hagyja magát kizárni Szíria jövőjének alakítói közül – írták.

Az EU 6 milliárd euró kifizetését vállalta 3,6 millió Törökországban visszatartott menekült ellátására és oktatására, ebből eddig 3,2 milliárdot fizetett ki.

Orbán válaszút előtt

„Első ránézésre jól jöhet a magyar kormánynak a menekültválság kiújulása, mert igazolná Orbán Viktor politikáját. Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy ezúttal a magyar határzár nem vizsgázik jól, ami rosszat tenne a kormány megítélésének” – fogalmazott a Pesti Hírlapnak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője. Mivel a menedékkérők a horvát és a szlovén határon is keményebb hatósági fellépésre számíthatnak 2015-höz képest, mérlegelhetnek úgy, mégis Magyarországon próbálnak továbbhaladni – összegzett lapunk kérdésére Nagy.

„Orbán Viktor nem tud beleszólni a szíriai török-orosz viszályba, a magyar kormány láthatóan egyelőre tájékozódik a kérdésben” – mondta Nagy arra reagálva, hogy politikai szövetségesei, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök közül kell-e választania a magyar miniszterelnöknek.

Legnépszerűbb cikkeink