Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Koronavírus ― ez még csak a kezdet

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Csortos Szabolcs / UnivPécs

Nem fogja kipusztítani az emberiséget a koronavírus, sőt nem is ez a célja. Kemenes Gábor virológussal beszélgettünk a koronavírusról és a pánikról.

Mind meghalunk?

– Nem. De az biztos, hogy sok helyre el tud jutni, és még sokkal több helyre el is jut majd várhatóan a járvány. És ezeken a helyeken a most már mindenki által ismert fennakadásokat fog okozni.

Lapzártánkig Magyarországon még nincs regisztrált megbetegedés, miközben Ausztriában, Németországban, Horvátországban, Romániában, Csehországban van. Elképzelhető, hogy Magyarországot tényleg elkerülte
a betegség?

– Ezt egyetemi kutatóként nehéz megítélni. Ahhoz, hogy kiszűrjük a betegeket, a járványügyi hatóságoknak széles skálán kell monitorozniuk. Járványügyi szempontból minél több gyanús esetet szűrnek, annál kedvezőbb a felkészültség. Elképzelhető, hogy nincs fertőzött, de az is, hogy van, csak nem veszik észre. Ez tényleg annak a függvénye, hogy milyen kapacitást fektetnek az esetek felderítésébe. A jelenlegi helyzetben az lenne a kívánatos, hogy ha minél jobban maximalizálnák ezt a kapacitást.

Jelenleg 430 diagnosztizált koronavírusos betegről van szó Olaszországban. Ezen a héten, Magyarországon 37 ezer új influenzás megbetegedés történt. 430 beteg miatt mégis 80 ezer embert zárnak karanténba?

– A koronavírusnak száz, százötvenszer nagyobb a halálozási mutatója, mint az influenzának. Ha hagyjuk, hogy a koronavírus globálisan elterjedjen, úgy, mint az influenza, akkor nem nehéz elképzelni, milyen pusztítást végezne. Ezért kell a leghatározottabban fellépni. Emellett ez egy teljesen új vírus, nincs ellene se vakcina, se antivirális szer, se specifikus terápia. Jelen helyzetben, amikor ilyen új vírus okoz kihívást, akkor a gócpontoknál szükséges a karantén.

Mégis úgy tűnik a statisztikákból, hogy szinte kizárólag az idősebbek vannak életveszélyben. Főként azok, akiknek más betegségeik vannak.

– Minden betegségnél vannak korcsoportok, és rizikófaktorok, amelyek a halálozási esélyeket növeli. Itt ezek ismertek: idősebb kor, egyéb krónikus betegség. Ez nem jelenti azt, hogy mást nem fertőz. De igaz: az idősebbeket jobban kell védeni.

Hogyan lehet védekezni?

– Két eltérő védekezési módról beszélünk. A szervezett védekezés a járványügyi hatóságok feladata. A lakosság és a vállalatok tájékoztatása, különböző intézkedések meghozatala, karantén elrendelése, szűrések végzése. Az egyes ember szintjén a legfontosabb a tudatosság. Sűrű kézmosás, kerülni az arcunk piszkálását, kiemelten figyelni az alapvető higiéniára – ezekkel nagyon sokat tehetünk a jelenleg zajló influenza visszaszorítására is. És annak érdekében is, hogy az esetleg megjelenő koronavírus minél kisebb körben terjedjen el.

Terjed a Facebookon egy levél, amit állítólag egy olasz orvos írt, a fertőzés elkerüléséről.

– Végigmehetünk pontról pontra is rajta, de annyit mindenképp elmondanék az egészről, hogy marhaság. Olyan állítások sora olvasható benne, amikről egyáltalán nincs tudományos mérés, bizonyíték.

Azt írják ebben, hogy 26-27 Celsius-fokon elpusztul a koronavírus, ezért igyunk sok teát.

– Ez egy baromság. Eleve nem is az emésztőrendszerben szaporodik, az alsó légutakhoz kötődik. Annyi teát igyunk, amennyi jólesik, de nem fog sokat érni.

Szintén a körlevélből: a vírus fémes felületen tizenkét óráig képes életben maradni. Ez tényleg fedi a valóságot?

– Nagyon örülnék, ha meg tudnám cáfolni pontos adatokkal, de még senki nem mérte ezt ki. Járványügyi szempontból nagyon jó lenne, hogy tudnánk, meddig marad életben, de nem tudjuk. Más koronavírusok akár napokig is túlélnek, de van, amelyek csak órákat.

Rendben, ne a Facebookról tájékozódjunk. De akkor honnan?

– A legoptimálisabb az lenne, ha a járványügy szólalna meg minél többször, de tudjuk, hogy napokat kell várniuk, hogy engedélyt kapjanak a nyilatkozatra. Ezt rendkívül károsnak gondolom. Egy ilyen helyzetben abszolút nyíltnak és kommunikatívnak kellene lenni. Amúgy pedig hiteles szakértőkre hallgassunk.

Az emberek egy része élelmiszert halmoz fel és arcmaszkban jár, mások viszont médiahisztériának tartják az egészet.

– Járványügyi szempontból komoly a dolog. És kétségtelen: ahol gócpont van, ott komolyan érinti a mindennapi életet is. Ahhoz, hogy ne legyen háromszáz betegből húszezer, igenis kellenek a lezárások és egyéb intézkedések. Ugyanakkor az egyes ember megfertőződésének valóban extrém kicsi az esélye.

Ha ennyire kicsi az egyéni megbetegedés esélye, akkor elutazhatunk mondjuk Milánóba? És hazajövet azonnal bejárhatunk dolgozni?

– Azt, aki gócpontból jön, kezeljük óvatosan. Legyünk elővigyázatosak. Maradjon otthon az a munkatárs tizennégy napra. Előzzük meg a bajt, mert az ördög nem alszik. A világban gombamód szaporodnak a különféle mikroláncolatok és gócpontok. Az óvatosság mindig jobb. Nem pánikról beszélek, hanem tudatosságról, óvatosságról. Ugyanez igaz arra is, aki be akar vásárolni: vásároljon. Ha karantén alá vonnak egy várost Európában, ott senki nem fog éhen halni. De ha valakit megnyugtat, akkor vásároljon, miért ne? Ha az embernek jólesik, csinálja.

A tömegtájékoztatás csal meg minket, vagy valóban egyre gyakrabban tűnnek fel a világban új, eddig ismeretlen vírusok?

– A második. De még mennyire, hogy a második. A felbukkanó, fertőző betegségek korát éljük.
A WHO-nál van egy prioritás listája a vírusoknak. A sor végén pedig az X betegség áll, vagyis az ismeretlen kór. A virulógusok már most úgy hívják a koronavírust, hogy X betegség 1.0. Lesz még ilyen, nem is egy. Ahogy egyre több ember él a bolygón, egyre több helyre eljutunk, egyre több kontaktusba kerülünk a természettel, egyre több gazdaváltás várható. Nagyon sok járvány tombol most is, aminek hasonló forrása van, csak nem jutott ilyen messzire, mert cseppfertőzéssel terjed.

Mitől sikeresek egyes vírusok, míg mások nem? Az Ebola sokkal pusztítóbb, mint a koronavírus, mégsem lett belőle világjárvány.

– Egy vírus úgy képes széles körben elterjedni, ha enyhe tüneteket okoz, vagy akár teljesen tünetmentes az általa előidézett megbetegedés. Mindenki attól fél, hogy ha mutálódik egy vírus, akkor még halálosabb lesz. Éppen ellenkezőleg. Attól kell tartani, hogy egyre enyhébb megbetegedést okoz, így majd egyre kevésbé tudjuk kiszűrni. Az Ebola éppen ezért nem jutott messzire. A vírusok evolúciójában azok a mutációk a sikeresek, amelyek a legkíméletesebbek a gazdatesttel.

Mi a feltétele annak, hogy a WHO kihirdesse a világjárványt, a pandémiát?

– Ez csak egy bürokratikus lépés, hogy a WHO mozgástere és eszköztára nőjön. Technikailag már most világjárványról beszéltünk: a több kontinensen, több gócponttal rendelkező járványok már pandémiának számítanak. Van gócpont Európában, Dél-Koreában, Kínában, Iránban – ez már pandémiát jelent tankönyvileg.

Olaszországban gócpont van, noha egyáltalán nem biztos, hogy nem Kínából érkezett oda is a betegség. Viszont nincs meg a zéró beteg, a kór első terjesztője. Miért akkora probléma ez?

– Ha ismernénk a zéró beteget, megértenénk, hogyan jött létre ez a gócpont. Így meg tudnánk előzni, hogy máshol létrejöjjön. Kulcskérdés, hogy ki az és hogyan vitte be a betegséget. De általában is tudnunk kell: honnan indult az egész járvány, melyik állatból, hol van az az állat? Amíg nincsenek meg ezek a válaszok, addig megvan az esélye, hogy új gócpont nyílik, vagy újra kitör egy ilyen járvány. Amíg nincs meg a teljes terjedési térkép, nem ismerjük az első betegtől az utolsóig, addig a járványügyi hatóságok csak loholnak a vírus után.

Hol járnak a vírus előtt a hatóságok?

– Ahol tudják, mire kell figyelni, ott folyamatosan szűrik a gyanús eseteket. Ahol meg nem tudják, ott két hétig kószál mindenfelé egy beteg, összefertőz másik száz embert és máris elszabadul a láncolat. Ez volt Olaszországban, és ez nem történik meg ott, ahol egyelőre azt halljuk, hogy egy-egy beteget megfogtak. Ez maradjon is így és akkor nem lesznek új gócpontok. Ehhez az kell, hogy a járványügyi hatósgok maximálisan, ezerszázalékosan teljesítsenek és kiszűrjék a potenciális fertőzésforrásokat.

Mennyire hatékonyan fertőz a koronavírus?

– Ezt még nem tudjuk egész pontosan. A legfrissebb eredmények szerint száz-, kétszázszor hatékonyabban kötődik ugyan- ahhoz a receptorhoz, mint amihez a SARS vírus is. Vagyis járványtani szempontból hatékonyabban tud terjedni, fertőzni, messzebbre tud jutni.

Azt meg lehet mondani most, hogy mikor cseng le a járvány?

– Nem, egyáltalán nem lehet látni a végét. Azt se mondhatjuk, hogy majd a meleg idő elintézi, mert nem tudjuk, hogy így lesz-e. Nagyon sok még a nyitott kérdés a vírussal kapcsolatban. Jó lenne mielőbb választ kapni a vírus aktív terjedését firtató kérdéseinkre.

Mennyire vetette vissza a védekezést és a kutatást, hogy Kína elhallgatta a betegség megjelenését az első hetekben?

– Kezdetben nagyon nagy problémát jelentett. Ez vezetett oda, hogy egy erős gócpont alakulhatott ki Kínában. Azonban a beismerést követő intézkedések sok-sok hetet nyertek a világnak. Látni kell, hogy a járvány a globalizált világ számára óriási próbatétel. Egy nagy, globális faluban élünk, ahol nincs lokális probléma. Kína, Irán, Észak-Korea – azok az országok, amelyek elhallgatják a tényeket, nem csak magukat veszélyeztetik, hanem az egész világot. És egy picit itthon is ezt érzem. Nagyon haragszom azért, hogy a járványügyiseknek napokig kell várniuk engedélyre, hogy nyilatkozhassanak. Nagyon kontra produktív. Ez mind a járványt segíti.

A koronavírus ömlik mindenhonnan, miközben egyetlen beteg sincs Magyarországon. Hogy reagáljon erre az egészre egy átlagpolgár?

– Semmiképp ne pánikoljon senki. Még akkor sem, ha karantént vezetnek be és bezárják egy városba, vagy megkérik őket, hogy maradjanak otthon tíz napig. Értsék meg, fogadják el, hogy ilyesmi létezik. Kirobbant a járvány Olaszországban, és ugyanilyen eséllyel megtörténhet ez bárhol. Egy globális kihívással állunk szemben, ami ellen globális szinten fel kell lépni, és ennek bizony vannak mellékágai. A legfontosabb: értsük, mi az a pandémia, mi az a karantén-intézkedés, mi az a gócpont. Nagyon fontos, hogy minél többet beszéljünk ezekről, hogy pánik helyett az emberekben megértés és tudatosság legyen.

Az Index arról számolt be, hogy Szlávik János, a Szent László Kórház infektológiai osztályának vezetője kijelentette: a vírus „lappangás közben nem fertőz”. Van erről tudományos adat?

– Nincs erről megbízható adat, én nem láttam még erre vonatkozo tudományos publikációt. Sajnos kizárni és megerősíteni sem lehet ezt az állítást. Járványügyi szempontból nagyon rossz lenne, ha fertőznének a betegek ilyen módon is.

Legnépszerűbb cikkeink