Connect with us

Kiemelt hírek

Rosszul alkalmazott alapelvek sértik a társadalmi igazságérzetet

Létrehozva:

Fotó: Bielik István / Pesti Hírlap

Az igazságszolgáltatás jövőjére komoly hatással lehet a nemzeti konzultáció eredménye, amelyben a „börtönbizniszről” és a gyöngyöspatai ítéletről kérdezik meg a lakosság véleményét – derül ki Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára Pesti Hírlapnak adott interjújából.

Palkovics László miniszter bejelentése szerint 2030-ig 14 ezer milliárd forintba kerül majd a kormány által kijelölt klímacélok teljesítése. Ez évente 1400 milliárd, az éves költségvetés 7%-a. Honnan lesz erre pénz?

Folyamatosan végezzük a számításokat. Egyrészt a klíma- és természetvédelmi akciótervben bejelentett intézkedésekkel régóta készülünk, így a forrásigényünkkel való tervezést már korábban megkezdtük. Másrészt uniós források felhasználására is számíthatunk. Most zajlik a 2021–27 közötti költségvetési időszak tervezése. Egy olyan terület van, ahol nincs vita az európai országok között, az pedig éppen a klímavédelem. Ennek örülünk, mert bárhogy is alakulnak a tárgyalások, erre a célra rendelkezésre állnak majd források.

Korábban a kormány távolságot tartott a témától. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a klímavédelmet baloldali liberális ügynek lehet tekinteni, mondván, a baloldali liberális tömörülés kívül zöld, belül vörös, mint a görögdinnye. Mennyire lett vörös belülről a kormány?

Semennyire! A miniszterelnök úr arra utalt, hogy az elmúlt évtizedekben a zöld célkitűzésekre ráépült egyfajta baloldali, liberális, progresszív politikai ideológia. Az amerikai demokraták klímaváltozás elleni küzdelmét célzó javaslatának markáns eleme volt például a mindenkinek feltétel nélkül járó alapjövedelem bevezetése. Mi köze van ennek a felelőtlen javaslatnak a klímavédelemhez? Semmi! A baloldali politika sokszor a saját neomarxista javaslatait akarja a zöld ügybe belecsomagolni, és mi ebben semmiképpen sem leszünk partnerek. Ezzel szemben a természetvédelem minden józan gondolkodású politikai erő számára fontos. Emlékezzünk csak a Bős–Nagymaros területére eredetileg tervezett vízlépcső elleni tiltakozási hullámra, ami a rendszerváltoztatás legnagyobb – alapvetően jobboldali, antikommunista színezetű – környezetvédelmi ügye volt. De Önnek igaza van abban, hogy a jobboldal mostanáig kevésbé kommunikálta ezt a kérdést, mert pártpolitikai logikán túlmutató ügynek tekintette. Mostanra viszont a képlet úgy néz ki, hogy baloldal csak kampányol, mi viszont cselekszünk is. Mi nyolc konkrét pontból álló cselekvési tervet hajtunk végre, miközben a baloldal Budapesten olyan klímavészhelyzetet hirdetett, amely egyetlen valamirevaló szakpolitikai vállalást sem tartalmaz.

A Mátrai Erőmű visszavásárlása mennyibe kerül?

A tranzakciós folyamat lezárultáig a szerződő felek szerződéses kötelezettségeik alapján nem adhatnak ki információkat, így ez az adat a nyilvánosság számára még nem megismerhető. A szerződés szerinti vételár alapja független, nemzetközileg elismert szakértő által megállapított érték, s ha majd lezárul a tranzakció, a közvélemény is megismerheti a pontos részleteket.

Van egy jelenleg konzervált, korábban nagyobb kapacitással bíró erőművünk, az oroszlányi, amit 2016 fordulóján állítottak le. Az a magyar állam tulajdona. Miért nem az egyébként a hálózatba bekapcsolt, ugyanúgy felújításra szoruló erőművet használják, hogy ne kelljen egy másikat visszavásárolni?

Van egy markáns különbség a két erőmű között. Az egyik egy működő, a másik pedig egy már leállított erőmű, amely esetében a hozzá tartozó bánya rekultivációja is lezárult. A Vértessel szemben a Mátrai Erőmű jelenleg is megkerülhetetlen egysége a hazai áramellátásnak. Ez hazánk második legfontosabb alaperőműve, amelyet az állam alakít majd át környezetbarát energiatermelési technológiákat alkalmazva, de van az állami átvétel mögött egy nemzetstratégiai cél is: a helyben bányászott lignit – az átalakítás után is – stratégiai tartalékként kezelendő, így ennek állami tulajdonba vétele energiabiztonsági döntés is.

Önök hozták azt a törvényt, ami lehetővé tette az elítéltek kártérítésének gyorsított kifizetését, mondván, akkor kisebb összeget kaphatnak ezek az elítéltek, mint ahogy Strasbourgban ítélnék meg. Amikor ennek a vitája volt, a Jobbiktól megkapták, hogy a döntés káros folyamatokat eredményezhet. Hibáztak?

A börtönbiznisz ügye azért van előttünk, mert az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján a strasbourgi emberjogi bíróság futószalagszerűen megítélte a kártalanításokat, amelyeknek összege elítéltenként nagyjából ötmillió forint volt. Mi 2016-ban véget akartunk vetni annak a gyakorlatnak, hogy a hazai börtönviszonyok miatti jogvitákat Európába exportálják, illetve tehermentesíteni akartuk a költségvetést, így akkor a parlament egy fair hazai eljárásrendet kreált. Szerintem ez jó döntés volt. Ezt követően viszont – egyes hazai ügyvédi körök vezetésével – egy teljes iparág épült erre a bizniszre akkor, amikor rájöttek, hogy elég nyomást gyakorolni a magyar bírói fórumrendszerre, és több tízezer ilyen üggyel elárasztani a bíróságokat. Ennek hatására a magyar bíróságok a strasbourgi bíróság futószalagjához hasonlóan kezdték meghozni a döntéseket. Helyes döntés volt tehát az is, hogy 2020-ban ennek az üzleti modellnek véget vetettünk. Most a Kormányon a sor, hogy ha megkapja az állampolgárok támogatását a nemzeti konzultációban, akkor olyan jogi és infrastrukturális helyzetet hozzon létre, hogy ez a társadalom igazságérzetét sértő gyakorlat megszűnjön.

A kormánynak évekkel ezelőtt elindult egy börtönépítési projektje, amely nem nagyon vezetett eredményére. Most mobil börtönök építéséről beszélnek.

Szerintem eredményre vezetett, hiszen a börtönök kihasználtsági aránya 2016-ban 131 százalékos volt, míg mára 113-114 százalékra csökkent. A börtönépítési program gőzerővel zajlik, a Kormány éppen most döntött 30 milliárd forintnyi többletforrás biztosításáról. Az eddigi változások egyébként azt is az eredményezték, hogy az elítéltek döntő többsége már dolgozik a börtönévek alatt. Ez korábban nem volt így. A rendelkezésre álló élettér pedig teljesen más egy olyan elítélt számára, aki egész nap munkát végez, mint aki egész nap a cellájában ül.

Vagyis ha a rabok nemcsak a zárkában tartózkodnak, hanem dolgoznak is, akkor másképpen kellene meghatározni az egy főre eső területet?

Azt gondolom, hogy igen. Eddig olyan gyakorlat volt érvényben, amely automatikusan az egy elítélt számára rendelkezésre álló négyzetméter alapján döntött a kártalanítás megítéléséről – amit ráadásul jórészt nem az áldozatok, hanem az elítéltek és ügyvédeik kaptak meg. Tehát komplexebb ügy ez annál, mint ahogy eddig megítélték: ha három és fél négyzetméter jutott valakinek, az nem volt rendben, de ha négy négyzetméter, akkor viszont minden rendben volt. Mi nem így gondoljuk.

Azt mondja, hogy emberek igazságérzetét sértik ezek az ítéletek és ez a rendszer. De ezt honnan tudják, hiszen csak most készülnek megkérdezni az emberek véleményét erről?

Éppen azért kérdezzük meg az embereket, hogy lássuk, valóban így van-e. Én mint kormánypárti politikus azt tapasztalom, hogy az emberek mélységesen fel vannak háborodva ezen a helyzeten.

A jövőben nemzeti konzultáció keretében előfordulhat, hogy a lakosság javasoljon kérdéseket?

Ezeket a kérdéseket, akár a gyöngyöspatai ügyről, akár a börtönbiznisz beszélünk, áttételesen a lakosság javasolta. A konzultációban majdan szereplő ügyek társadalmi hatása elérte azt a szintet, ami miatt a kormánynak lépnie kell.

Jogbiztonságnak lehet-e azt nevezni, hogy az aktuális hangulat, tetszés, nem tetszés alakítják a törvényhozást?

Nem is értem a kérdést. A napokban elfogadott törvénymódosítás a kártalanítások kifizetését eltolja ez év június 15-ig. Az, hogy a különböző végrehajtási eljárások határideje a törvény erejénél fogva változik, elő szokott fordulni egy jogrendszerben. Az lett volna a jogbiztonságot sértő, ha a Kormány utasította volna a magyar államkincstárat, hogy a törvényben foglaltak ellenére ne utalja ki ezeket az összegeket. A rendszerváltoztatás utáni harminc évben többször előkerült, hogy a társadalom igazságérzetével nem mindig találkozik minden bírói döntés. Jogászként azt gondolom, hogy ezeket a helyzeteket rendbe kell tenni, különben az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom csökkenni fog, ami senkinek nem érdeke, s éppen ez okozná a jogállamiság elvének sérelmét.

A Kúria április közepére ígérte a gyöngyöspatai kártérítés tárgyalását. Mit remélnek ettől az eljárástól? Mi lenne igazságos?

Egy felülvizsgálati eljárásáról van szó, tehát az ítélet ennek alapján változhat, s mi ebben bízunk. Olyan kártérítéseket ítélt meg a bíróság, amelyek nem szolgálják a társadalmi béke ügyét. Ha valaki arra az időszakra is kap kártérítést a szegregáció miatt, amikor Kanadában tartózkodott, az mennyiben szolgálja a cigány fiatalok integrációját? A Kormány 2010 óta rengeteg energiát fektetett abba, hogy a cigány felzárkóztatás ügyét segítse, ennek köszönhető például, hogy a cigány közösség tagjai között felére csökkent a munkanélküliség. Minden fontos mutató tekintetében látszik a fejlődés, és ezért a társadalmi béke is helyreállt a 2010 előtti áldatlan állapotokhoz képest, amikor egyes szélsőségesek Molotov-koktéllal támadtak cigány honfitársainkra. Ezt a kedvező helyzetet változtatja meg helyben a gyöngyöspatai kártérítés, amely összegszerűségében és a módját tekintve is sérti a társadalom igazságérzetét, s újból kiélezi a feszültséget. Ezt nem szabad hagynunk.

A másik a konkrét ügyön túlmutató általános érvényű kérdés, hogy tudniillik tényleg azzal segítjük-e leginkább a cigány közösség integrációját, ha a jog eszközeivel összetoljuk a diákokat egy közös osztályba; ezzel megtettünk-e mindent, ami tőlünk telhető? Szerintem nem. Nem ettől fog egy cigány fiatal jobban teljesíteni, és egy nem cigány fiatal elfogadóbb lenni a cigány közösség tagjaival. Valójában az a döntő, és a kártérítést is ebbe az irányba kellene átfordítani, hogy pozitív diszkriminációban tudjuk-e részesíteni a cigány tanulókat, akik ennek segítségével képesek lesznek-e a kezdeti hátrányaikat ledolgozni.

Magyar szakemberek alkották meg a hejőkeresztúri integrációs modellt, amit Prima Primissima díjjal is elismertek és bizonyítottan működik. Ön most is azt mondja, hogy pozitívan kell megkülönböztetni a cigányokat, hogy segíteni tudjunk. Mi ez a szakvélemény, ami ezt alátámasztja?

A kormány modellje a diagnózisalapú felzárkózás, amit a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vécsei Miklós miniszterelnöki biztosként a Belügyminisztériummal együttműködésben kezel. Ennek a programnak éppen az a lényege, hogy olyan felzárkóztatásban gondolkodik, amely érti a helyi mikroklímát. Tehát nem az íróasztal mögül működtetik, hanem az állandó jelenléten alapul. Olyan speciális oktatást, szaktudást ad ez a program, amelyen keresztül ezeknek a fiataloknak lesz jövőképük és vannak céljaik az életben. Ilyen értelemben vett pozitív diszkriminációra van szükség.

Nem arról van szó továbbra sem, hogy csak cigány osztályokat kellene létrehozni?

Nem arról van szó, természetesen. Azzal viszont nem értek egyet, hogy egyesek szerint a cigány felzárkózás ügye már meg van oldva akkor is, ha csak annyit teszünk, hogy a jog által az együtt oktatás kérdésében szép alapelveket határozunk meg, és mögé százmilliós kártérítéseket teszünk. Többen ugyanis így gondolkodnak, és egymás vállát veregetik, miközben ettől abszurd helyzetek teremtődnek. Ez ugyanaz a logika, mint a börtönbiznisz esetén. Helyes alapelvek rosszul alkalmazva a társadalmi igazságérzetet sértő megoldásokat eredményeznek.

Az Origónak mondta azt, hogy a jogvédő Soros-hálózat emberei és a magyar bíróság is úgy gondolta, hogy ha a cigánygyerekeket kötelezően berakják a nem cigánygyerekek közé, akkor minden probléma megoldódik, és eleget tesznek a felzárkóztatás kötelezettségének. A bíróságot és a Soros-hálózatot miért említi együtt?

Azért, mert a felperesi oldalt a Soros-hálózat képviselte, a bíróság pedig ügydöntő pozícióban volt. Nem a Soros-hálózat döntött, de a Soros-hálózat katalizálta és vitte rossz irányba ezt a jogvitát. Szerintem mind a két szereplő rossz vágányon volt.

De a bíró a hatályos jogszabályok szerint döntött.

Attól, hogy valami jogszerű, nem biztos, hogy helyes. A jogszerűséget pedig a Kúria elbírálja majd a felülvizsgálati eljárásban.

Legnépszerűbb cikkeink