Ártatlanul rács mögé zárt élet

Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai. Ritka, hogy valakit ártatlanul vádoljanak meg súlyos bűn elkövetésével, és rács mögé is kerül – mondja Kovács Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda Döglött ügyek osztályának volt vezetője.

Ártatlanul került a rács mögé és töltött másfél évet letartóztatásban az a férfi, akit a tizenöt évvel ezelőtti makói kettős gyilkosság ügyében először meggyanúsítottak. Később azonban sikerült a valódi tettes nyomára bukkanni: a rendőrség által ismert vagyon- és életelleni bűntettek elkövetőinek vizsgálták meg az ujjlenyomatait, majd a DNS-mintájukat, ami elvezette a nyomozókat a kettős emberölés valószínű elkövetőjéhez.

Kovács Lajos ezredes, aki a kettős gyilkosság idején még aktív rendőrtiszt volt, a történtekről azt mondta lapunknak, hallott ugyan arról, de nem foglalkozott vele. „Sajnálom az ártatlanul letartóztatott unokát, de voltak olyan körülmények – rossz volt a viszonya az anyjával és a nagymamájával, illetve, épp abban az időszakban náluk járt –, ami miatt érthető volt, hogy a gyanúsítottak között tartották számon.”

Elmondta: előfordul, hogy valakit ártatlanul tartóztatnak le egy bűncselekmény miatt. „Mindenesetre ez nem gyakori” – hangsúlyozta. „Egy büntetőeljárás megindulásakor a nyomozóknak van egy elképzelésük és vannak bizonyítékhalmazok. Ha valaki ellen túl sok minden szól, akkor a rendőrség az ügyészséggel konzultálva javaslatot tesz az illető letartóztatására.”

A Döglött ügyek egykori osztályvezetője megjegyezte: ha semmilyen bizonyíték sincs valaki ellen, akkor azt nem is tartóztatják le. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, valamilyen módon kapcsolatba kell lennie a bűncselekménnyel, tehát ellene szólnak a körülmények. Aztán kiderül: valóban ő az elkövető és gyanúsított lesz, de előfordulhat az is, hogy valakinek semmi köze nincs a bűncselekményhez, de tévedések összjátékaként kerül a rácsok mögé egy időre.

A makói ügy felderítése Kovács Lajos ezredes szerint szép siker, és azt mutatja, hogy ha lassan is, de őrölnek az igazságszolgáltatás malmai.

Elég lassacskán ment ez Balla Irma fiának, Schönstein Sándornak az esetében is. Az asszonyt 2007-ben ölték meg és első körben a gyermekét gyanúsították a bűntett elkövetésével. A fiatalember két éven át volt letartóztatva. Az igazi tettest, D. Lajost nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérletében találták bűnösnek és szabtak ki rá 15 évig tartó fegyházbüntetést idén február elején.

A 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri rablógyilkosságért tévesen ítélték el Kaiser Edét. Utólag derült ki, hogy a rablógyilkosságot Nagy László és Weiszdorn Róbert hajtotta végre.

„Kaiser ellen szólt, hogy három tanú is azt mondta, ő állt a bankfióknál a rablás elkövetésekor” – mondta Kovács Lajos. „Ráadásul, Kaiser Ede éppen abban az időben kezdett meggazdagodni és költekezni, de tudtunk arról is, hogy tervezte a móri Erste Bank kirablását” – emlékezett vissza Kovács.