NAT: Politikai helyett szakmai vita döntsön

A Pedagógusok Szakszervezete és a fiatal írók is az új Nemzeti alaptanterv visszavonását követelik.

„Nem politikai, hanem súlyos szakmai kifogásunk van a NAT-tal szemben” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szervezet szerint a tananyag egyharmada elhagyható lenne, különben az elvárások „nagyon megnyújtják a gyerekeket”. Álvitának tartják Wass Albert és Kertész Imre műveiről szóló civódást, helyette sokkal fontosabbnak tartanák az olvasás szeretetére nevelő oktatást.

Bár elismerték a NAT érdemeit is, többek között a digitális oktatás fejlesztését és a természettudományos tantárgyak összefüggéseit oktató „tudomány” tantárgyat, de vannak kifogásaik. Ugyanis még nem ismertek a készülő kerettantervek, melyek alapján eldönthető lenne, hogy tényleg hasznosak-e az új elemek. „Ha csak azért vonnak össze tudományos tárgyakat, hogy elfedjék a pedagógushiányt, akkor rossz úton járnak” – fogalmazott Totyik Tamás. A PSZ hangsúlyozta, hogy aggályaik azonban olyan erősek, hogy a NAT bevezetésének elhalasztását követelik.

Megszólalt a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) is, amely egyetért a Magyartanárok Egyesülete kritikáival, és a korábbi tiltakozókhoz csatlakozva a NAT felfüggesztését kérik. Antal Nikolett, a FISZ elnöke lapunknak azt mondta, hogy széles körű egyeztetés javasolnak, amibe fontos bevonni a Magyartanárok Egyesületét, a határon túli pedagógus magyar szervezeteket, valamint a felsőoktatási intézmények pedagógiai műhelyeit. Ajánlásokat is megfogalmaznának; szerintük fiatal, kortárs írók és költők műveit érdemes bemutatni az irodalomórákon.

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár szerint a kritikákban nincsen semmi új, „elleneznek mindent, ami a nemzeti identitást erősíti, hiszen ők nem a nemzetek Európáját akarják megőrizni, hanem egy bevándorlókkal teli, identitását vesztett Európát akarnak létrehozni”.

Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzetnek azt mondta, világosan kell látni, hogy kiket akarunk nevelni, milyenné akarjuk formálni a felnövő generációk magyarjait. A kritikusoknak is üzent: „A nemzeti kormányzat elképzelésével szemben álló alternatíva a liberálisoké, akik kisszerű, állandó bűntudatérzettől megnyomorított, folyamatosan igazodni, alárendelődni vágyó magyarokat szeretnének látni az országban” – érvelt.

PSZ: Jogtiprás és sztrájk

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete – felkarolva az egyes tanárok indítványait –, hogy a szakképzésben tanító kollégáik kerüljenek vissza a pedagógus bértáblába – jelentette be csütörtökön Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke. Több mint 30 ezer kollégájuk ugyanis a tavalyi törvénymódosítás értelmében már egyéni munkavállalónak minősül, és külön-külön kell tárgyaljanak a munkáltató szakképzési centrummal bérükről és munkaóráikról. A PSZ a pedagógusok megosztásaként értékelte ezt változtatást, ezért ez is bekerült a sztrájkköveteléseik közé.

„A kormány azt követelte, hogy a sztrájk napján a pedagógusok tartsák meg a tanórák 90 százalékát” – mondta Szabó, a szerinte abszurd kérés azt jelenti, hogy egy tanár legfeljebb az egyik órája felét tölthetné munkabeszüntetéssel. Kérdésünkre elmondta, hogy bíróságon gyorsított eljárásban már zajlik annak megállapítása, hogy ilyet kérhet-e elégséges szolgáltatásként a kormány a sztrájk napjára – ezen múlik a törvényes sztrájk.

A PSZ január végén sztrájkbizottságot alakított, de a kormány a törvényes határidőn belül sem jelölte ki főtárgyalóját.

Pion István – Unyatyinszki György