Archív cikkek
Az e-roller lehet a közlekedés jövője
Még nem tudni, hogy az autósok, bringások vagy tömegközlekedők pattannak-e fel az e-rollerre, de az biztos, hogy a legpraktikusabb jármű ahhoz, hogy gyorsan A-ból B-be jusson valaki.
Mivel egy vonaljegynél drágább, de a taxinál olcsóbb, hamar népszerű lett Budapesten a tavaly május 1-jén indult elektromos közroller szolgáltató. A BKK maga is részben a Lime megjelenésével magyarázta a Bubi-használók számának rohamos csökkenését. Vagyis a Lime megmutatta, milyen nagy igény volna egy olyan közbringa-rendszerre, melynek járműveit nem csak meghatározott dokkolókban lehet felvenni, és a regisztrációja sem olyan körülményes.
Begyűjtik az elhajigált rollereket
A Lime-ozók azonban sokakat idegesítenek is, az erzsébetvárosi önkormányzat januárban jelentette be, hogy talált tárgyként kezeli és begyűjti a járdán elhajigált e-rollereket, Terézvárosban pedig februártól közterület-használati engedélyt kell fizetnie a cégnek. A Belvárosban már a tesztidőszak idején bírságolni kezdtek, mivel az V. kerületi önkormányzat szerint engedély nélküli közterületi értékesítésnek minősül a roller bérbeadása. A Lime emiatt piros zónának jelölte meg a kerületet, azaz ott nem lehet leadni a járműveket – ilyen piros zóna a Margitsziget is, a VIII. kerület nagy része, a hidak, illetve a nagyjából a pesti és budai belvárost lefedő zónán kívül eső területek.
Csak az úttesten e-rollerezzen!
Ahogy sok mindenben, a szabályozás nálunk ebben is elmarad a való élettől: Németországban és Szingapúrban is letiltották a járdákról az e-rollereseket, és ahol van, a bicikliutat kell használniuk, máskülönben az autóút szélén lehet e-rollerezni. Franciaországban és Bécsben külön rendelettel szabályozták az e-rollerezést, például életkorhoz is kötötték azt.
Nálunk eközben az e-rollert segédmotoros kerékpárnak tekintik – ezt maga Pintér Sándor belügyminiszter tisztázta, így a közrollerrel se járdán, se bicikliúton nem haladhatunk, csak úttesten, ami elég balesetveszélyesnek hangzik – igaz, a 25 km/órára képes rollerek a járdán is veszélyt jelentenek.
A megfelelő szabályozásra azonban még várni kell: az Innovációs és Technológiai Minisztérium novemberre ígért KRESZ-módosítása elmaradt, a városháza pedig decemberben ígérte meg, hogy a BKK-val közösen rendet szab az e-rollerezésben.
Hasznos feladatot lát el a közlekedésben
A különböző felmérések szerint nem egyértelmű, hogy az autózók számát szorítja-e vissza a Lime, vagy éppen a bringázásnak, avagy a tömegközlekedésnek kínál-e alternatívát.
A UITP (Nemzetközi Tömegközlekedési Egyesület) kétévente megrendezett legutóbbi konferenciáján sok szó esett arról, hogy a városi közlekedés jövője a módváltás. Azaz hogy már ne bringásokként, autósokként és tömegközlekedőkként képzeljük el egymást, hanem racionális közlekedőkként, akik A-ból B-be akarnak eljutni, és a közlekedési módok létező legjobb kombinációját választják.
Azaz egy agglomerációból ingázó számára például a fővárosi irodáig a legjobb megoldás lehet, ha elautózik a vasútállomásra, onnan vonattal bejön a fővárosi fejpályaudvarig, és közbringával vagy közrollerrel teszi meg a néhány száz vagy ezer méteres távolságot úti céljáig. Éppen ezért a Lime-ot sem kitiltani kellene Budapestről, ahogy azt az Uberrel tették, hanem megfelelően szabályozni.
Zelki Benjámin