Újra divat éjszakai vonaton zötykölődni

2018 óta egyre többen választják a hálókocsikat. A környezettudatosság miatt.

„Flygskam” – a svédeknek már kifejezésük is van arra, ha valaki szégyell repülni. Ez állítólag az ország legnagyobb reptereinek forgalmán is látszik: 2019-ben összesen négyszázalékos forgalomcsökkenést mutattak ki, miközben a repülés világszerte dinamikusan nő.

2009 és 2018 között rohamosan csökkent az európai éjszakai vonatok száma, a német vasút (DB) 2016 végére fel is hagyott teljes éjszakai vonathálózatának üzemeltetésével. De ez a trend megfordult: az utóbbi két évben már jelentősen növekszik az igény az éjszakai vonatokra. Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) 2017-ben átvette a DB felhagyott vonalainak nagy részét, és 2018-ra már 10 százalékos forgalomnövekedést ért el járatain. Január 19-én, 16 év után a Bécs-Brüsszel járatot is újraindították, és mostanra szomszédunk tartja fenn Európa legnagyobb éjszakai vonathálózatát, összesen 26 útvonalat.

Kérdésünkre a MÁV is jelentős forgalomnövekedésről számolt be, 2019-ben több mint 400 ezren utaztak éjszakai vonataikon.

Legyőzheti a repülőt

Az éjszakai vonatozás elsőre ugyan kényelmetlennek és lassúnak tűnhet, de ha belegondolunk, hogy nem kell hozzá kimenni egy messzi reptérre, kiérni órákkal a gépindulás előtt, illetve hogy a transzfer egy nyugati nagyváros központjába akár a repülőjegynél is többe kerülhet, a kép már sokkal árnyaltabb. Ráadásul a repülővel ellentétben a vonatra bármekkora csomagot magunkkal vihetünk, és útközben használhatjuk a mobiltelefonunkat is.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1000 kilométeres távolság alatt a vasút le tudja győzni a repülőt: a Párizs-Brüsszel útvonalon a légijáratok már szinte teljesen visszaszorultak, de a Róma-Torino útvonalon is rohamosan nő a vasútra átpártolók száma.

De miért ilyen drága?

„Miért kerül tízszer annyi időbe, négyszer annyi pénzbe és ezerszer több bürokratikus szerencsétlenkedésbe Budapestről Brüsszelbe vonatozni, mint fapados géppel átreppenni?” – tette fel a kérdést Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, amikor 2019 nyarán Brüsszelbe indult.

Ennek oka, hogy a nemzetközi vonatok üzemeltetőinek sokszor nagyon magas pályahasználati díjat kell fizetniük az adott ország pályavasútjának, míg a légitársaságok különböző kedvezményeket kapnak az uniótól.

– Éppen egy fapados etikai kódex elfogadtatásán dolgozunk ˗ mondja lapunknak a repülésről Ujhelyi István, az EP közlekedési és turisztikai bizottságának MSZP-s alelnöke, hozzátéve, nem szabad kiönteni a fürdővízzel a gyereket, az európai légi közlekedés visszaszorításával rosszul is járhatunk, például az autózás növekedéséhez is vezethet. Ujhelyi ezért azt látja megoldásnak, hogy az EU is építsen ki olyan komoly nagy sebességű vasúti hálózatot, mint amilyen Kínában van.

Zelki Benjámin