Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

„Pontosan tudom, megvalósíthatatlan a tiszta sport”

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / Pesti Hírlap

Az idei ötkarikás játékokkal kapcsolatban a Kínából indult koronavírus okozta járvány miatt még rengeteg a kérdőjel. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport elnöke szerint már felmerült, hogy Kína nem lesz ott a tokiói olimpián.

Talán a Magyar Antidopping Csoport történetének legsúlyosabb támadását kellett átélnie január elején, amikor a német közszolgálati csatorna, az ARD leadott egy oknyomozó riportot, melyben a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség magyar elnöke mellett a magyar doppingellenőröket is korrupcióval vádolták meg. Hol tart az ügy jelenleg?

– A január hatodikán bemutatott film alaposan besározott minket, és egészen biztos vagyok abban, hogy a magyarságunk miatt történt mindez, hiszen a fő célpont a súlyemelők nemzetközi szövetségének magyar elnöke volt. Az első pillanattól kezdve dokumentumokkal cáfoltuk a filmben látott, velünk kapcsolatos állításokat, és ezeket a bizonyítékokat a WADA Nyomozói részlegének is elküldtük. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ezen iratok megismerését követően nem is indított ellenünk eljárást. Nem úgy, mint mi, hiszen a filmben látottak miatt pert indítottunk, és helyreigazítást is kértünk az ARD-től.

Azért ilyen körülmények között nem egyszerű a munkájukra figyelni. Pedig az olimpia évében igencsak megnövekszik a feladatuk…

– Ebben tökéletesen igaza van, hiszen egy olimpián kizárólag olyan sportoló indulhat, aki négy negatív mintát produkál a nyári játékok előtt. Tavaly 1500 teszt elvégzését rendelte meg az állam tőlünk, amire 405 millió forintot biztosított. Ezt az összeget éppen a tokiói olimpia miatt felemelték kerek százmillió forinttal, de ez elsősorban a WADA szigorított követelményei miatt van, sokkal jobban kell a mintákat szűrni az EPO, azaz a vérdopping, a növekedési hormonok és egyéb növekedési faktorok tekintetében. Igyekszünk minél hatékonyabban végezni a munkánkat, hogy még a nyári ötkarikás játékok kezdete előtt, itthon el tudjuk kapni azokat, akik a tilosban járnak. Nem titkolom, nagyon csalódott lennék, ha valamelyik magyar sportoló Tokióban bukna le.

Említette a hatékonyságot. Milyen eredményesen szűrték ki eddig a tiltott szereket használókat, különösen az olimpiát figyelembe véve?

– Idén is vettünk már le mintákat, de az eredményekre még várnunk kell. Tavaly viszont húsz sportoló bukott le, akiknek minimum a kétharmada olimpiai sportág. Nem titkolom, van köztük olyan is, aki éremesélyesnek számított Tokióban. Ráadásul egyértelműen a doppingszerek nagyágyúival, szteroidokkal és növekedési hormonnal buktak le. Egyrészt ez a szám sok, másrészt viszont azt bizonyítja, elég hatékonyan működünk.

Kizárólag kiválasztás alapján vesznek mintát sportolótól, vagy esetleg igazak a pletykák, és a sportolók egymást is feljelentgetik, megvádolva egymást dopping használatával?

– Nem ritka, hogy egymást jelentgetik fel a sportolók, és az sem titok, hogy az esetek döntő hányadában név nélkül teszik ezt. Ám vannak olyanok is, akik névvel vállalva tesznek bejelentést, ami szerintem ilyen helyzetben korrekt eljárás, ami magát a bejelentést is hitelesebbé teszi. Persze találkozunk számos olyannal is, amikor süt a leírtakban, hogy csak vádaskodásról van szó. Ám mivel mi nem hatóság vagyunk, nyomozni nem tudunk, de utánajárunk mindennek, és igyekszünk minél hamarabb mintát venni a megvádolt sportolótól.

Azért vannak olyan esetek is, melyeknek ilyen vagy olyan lezárása igencsak borzolják nemcsak a sportvilág, de a szurkolók kedélyeit is. Hogy mindjárt kettőt is említsek: a kínai csodaúszó Szun Jang és a tizenegyszeres kenu-világbajnoknő, a kanadai Laurence Vincent-Lapointe esete, mondjuk úgy, nem mindennapi eset.

– Nyugodtan hozzátehetjük a WADA minden képviselőjét, dolgozóját is azok közé, akiknek igencsak felkorbácsolódott a lelke az említett két sportoló esetét követően. A kínai úszó egyik kísérője ugye összetörte Szun Jang mintáját, erre fel a Nemzetközi Úszószövetség felmentette, és indulhatott a világbajnokságon, ahol aztán a többi sportoló néha botrányos jelenetekkel fejezte ki a nemtetszését a döntéssel kapcsolatban. A WADA ebbe nem törődött bele, így a döntés a nemzetközi Sportdöntőbíróság, a CAS kezébe került, rövidesen akár ítélet is születhet. Lapointe esete még ennél is furcsább, ugyanis az új, rendkívül hatékony anabolikus android szteroid hatású tiltott szerrel (SARM) lebukott kanadai kenus azzal védekezett, hogy az exbarátja szervezetéből került át a tiltott szer az ő szervezetébe. Ezt nemhogy elfogadta a sportág nemzetközi szövetsége, de arra is rábólintott, hogy ott legyen a tokiói olimpián. Ebben az esetben a WADA most dönt a fellebbezésről, és őszintén remélem, hogy a kínai úszóhoz hasonlóan, ebben az ügyben is eljutunk a CAS-hoz.

Akkor innentől kezdve minden doppingoláson kapott sportoló a szexre fog hivatkozni, mert, ugye, hogyan másként juthat át valami egyik szervezetből a másikba…

– Ha ez a döntés, amit a kanadai hölggyel kapcsolatban meghoztak, így marad, akkor igen. És még esélyünk sem lesz eltiltatni a tiltott szereket használókat, mert mindenki Lapointe-re fog mutogatni. De bízzunk az igazságszolgáltatásban.

Ezek után nem lenne egyszerűbb, ha hagynánk a doppingellenes harcot, és mindenki úgy készüljön, ahogy akar. Ja, és úgy kockáztassa a saját egészségét, ahogy akarja.

– Nem szabad az elveinket feladni, még akkor sem, ha pontosan tudom, hogy megvalósíthatatlan a tiszta sport. Ha addig élnék, élhetnék, amíg ez megvalósulna, azt hiszem, örök életű lennék. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy vannak sportolók, remélem, azért a maroknyinál jóval többen, akik nem doppingolnak. Nem szabad elvenni az erkölcsi fölényüket a többi, tiltott szereket használókkal szemben. Igenis azt vallom, kell valami visszatartó erő, ráadásul nem feledkezhetünk meg a sportolókat fenyegető egészségkárosító hatásokról sem. És abban sem vagyok biztos, hogy kizárólag a sportoló dönt arról, mit vegyen igénybe a minél jobb eredmény elérése érdekében. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennie mindenkinek, hogy maga a doppingszer nem elég semmire, ha valaki eredményt akar elérni, ugyanolyan keményen kell dolgoznia, edzenie. Egy világraszóló diadalhoz ugyanis kell a tehetség, a rengeteg munka. A dopping maximum abban nyújt segítséget, hogy egy bizonyos napon az adott sportoló a teljesítőképessége határát tudja nyújtani.

De nagyon nem könnyű úgy küzdeni a tiszta sportért, hogy közben pontosan tudják azt, mindig lemaradásban vannak a doppingot készítőkkel, terítőkkel szemben. Tényleg, valaha behozható ez a hátrány?

– Kétségtelen tény, hogy a doppingoló oldal, valamint a mögötte álló piac sokkal előrébb jár, mint maga az ellenőrzés. Persze ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a pénzügyi helyzetük sem hasonlítható össze. Ugyanakkor például a szteroidok esetében a különbség már minimális, az esetek döntő többségében lebukik a sportoló. Például éppen emiatt fog elsüllyedni és kikerülni az olimpia műsorából a súlyemelés. A fehérje, vagy növekedési hormonok szedése maximum 24-48 óráig mutathatóak ki a szervezetben, nem véletlen, hogy háromszázezer mintából csak néhány lett pozitív. Ugyanakkor a géndopping esetében még ötletünk sincsen arra, miként lehetne kiszűrni. Holott vannak információink, kezelési naplóink arról, hogy mindezt használják, mégsem tudunk mit tenni egyelőre. De rossz hír a tiltott területen járóknak, hogy akkreditálás alatt van egy vizsgálati módszer, amitől még maga a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach is rengeteget remél.

Akkor olyan nagy lebukásokra, mint az 1988-as szöuli olimpián Ben Johnsoné, vagy a 2004-es athéni játékokon Fazekas Róberté vagy Annus Adriáné, Tokióban nem is számíthatunk?

– Az elvi lehetősége megvan ennek, és hatalmas a nyomás a WADA ellenőrein, hogy lebuktassák a tiltott szereket használókat. Nem véletlen, hogy immár a legtöbb sportágban minimum 24 óra telik el a verseny és az eredményhirdetés között, ugyanis az a terv, hogy még az érmek átadása előtt kiszűrjük a doppingolókat. Éppen 24 óra kell ahhoz, hogy valakinek a mintájáról meg tudjuk mondani, negatív-e. Ha valamelyik versenyszám eredményhirdetése csúszik, akkor ott majd joggal kezdhet gyanakodni mindenki…

A jelenlegi egészségügyi helyzetben egyelőre még az sem kizárt, hogy nem az éremátadások, hanem az egész tokiói olimpia csúszni fog. Van erre reális esély?

– Az elvi esély bizony megvan arra, hogy a koronavírus miatt az olimpia időpontját megváltoztassák, hiszen senki sem akarja kockáztatni a sportolók életét. De erről felelősséggel még korai nyilatkozni. Ugyanakkor tény, még nem tetőzött a vírus, a halálozási arány nem csökken, de az is tény, hogy az utóbbi napokban a megbetegedések száma nem nő olyan ütemben, mint korábban.

Mennyire kapnak korrekt helyzetképet a járványról, a kínai sportolókról?

– Sem a NOB, sem a WADA nem kap pontosabb információkat, mint például a WHO. És ez a sportolókat tekintve nagyon nagy baj. Persze a korábbiakhoz képest már az is dicséretes a kínaiak részéről, hogy egyáltalán megpróbálták izolálni a vírust, és karantént állítottak fel. Ugyanakkor ennek megvan a hátulütője, hiszen jelenleg senki sem tudja, mi zajlik Kínában, és az aztán nem véletlenül rökönyített meg mindannyiunkat, hogy nemrég a kínaiak bejelentették, hónapokon keresztül nem ellenőrzik a sportolóikat, mert a Kínai Doppingellenes Szervezet (CHINADA) doppingellenőrei sem tudnak az országon belül közlekedni. Na, ez azért igencsak elgondolkodtató, és egészen biztos vagyok abban, ha ismét megnyílnak a határok, és biztonságos lesz az országba való beutazás, megnövelt számú ellenőrzést kell majd a sportolókon végezni.

Egyáltalán ilyen feltételek mellett ott lehet Kína a nyári olimpián?

– A WADA is felkapta a fejét a sportolók ellenőrzésének felfüggesztésére, és bizony felmerült, hogy az ellenőrizetlenség, a fertőzésveszély miatt a kínai sportolók ne indulhassanak Tokióban. De hangsúlyozom, ennek a végleges eldöntéséhez is korán van még. Kína az egyik legerősebb sportnemzet, így az esetleges távolmaradásukról szóló döntést nem egyedül a NOB fogja meghozni, hanem vélhetően minden egészségüggyel kapcsolatos szervezet és szakértő véleményét ki fogják majd kérni.

Evezzünk egy kicsit más vizekre. Maguk a doppingellenőrök is akkreditációs megmérettetéseken vesznek részt, és csak a legjobbak lehetnek ott Tokióban. Hogy állnak a magyar „versenyzők”?

– Összesen hatan indultak neki az akkreditációs sorozatnak, és valamennyien még versenyben vannak. Már a szóbeli és írásbeli fordulók is lezáródtak, most már csak az eredményeket és a végső sorrendet várjuk. A tesztekben például olyan szituációkat kellett megoldaniuk, hogy mit tenne, ha a mintavételre érkező sportoló edzője túlfokozott idegállapotban van, vagy esetleg egy fiatalkorú versenyzőt senki sem kísért el a vizsgálatra, netán miként szervezi meg a levett minták laborba szállítását. Mindenesetre tűkön ülve várjuk a döntést, és szerintem március közepére eldől, hány magyar doppingellenőr lesz ott a tokiói olimpián.

B. Molnár László

Legnépszerűbb cikkeink