Archív cikkek
Összetartozva
Mácsai Pál, a kortárs magyar színház ikonikus alakja nemrégiben azt fejtegette, hogy a színháztámogatás nem a színházaké, hanem a közönségé. „Arra való, hogy az Operába ne negyvenezer forint legyen a jegy, a Nemzetibe ne harmincezer, és az Örkénybe vagy Szombathelyen, Miskolcon ne tizenötezer.”
Ha igaz a logika, akkor az Örkény Színház igazgatója nyilván velem örül annak, hogy kormányunk nemcsak az operalátogatók, hanem például az Edda koncert közönségének pénztárcájára is ügyel. Egy friss hír szerint ugyanis az illetékes minisztérium 8 millió forinttal támogatja az együttes március 7-i Papp László Sportaréna koncertjét, az „összetartozás év” keretében pedig egy alapítványon keresztül 24 millióval a banda amerikai turnéját. De nem lehet kifogás például a Ferencváros labdarúgócsapatához jutó közpénz forintok ellen sem, hiszen ha kizárólag a minden hazai mérkőzésen csurig telt stadion jegybevételéből kellene a klubot fenntartani, akkor alsó hangon több mint 11 000 forint lenne az átlagos jegyár. Az állami támogatások elosztásánál közönség és közönség, polgár és polgár között nem lehet különbség. Egyforma esélyt, azaz pénzt kell kapjanak a Zorán-rajongók és a Fásy Zsüliett-hívek, a független színházak csodálói és a bokszgála népe, valamint a zenészek és a festők, a balett-táncosok és a kőfaragók szurkolói.
Lenne még az a lehetőség, hogy semmilyen közönséget nem támogat a kormányzat. Radikálisan csökkentené az adókat, ezáltal jóval több pénzt hagyna a polgároknál, akik maguk döntenék el, hogy a többletjövedelmükből negyvenezerért minden körülmények között az Operába, vagy tizenegyezerért Fradi meccsre menjenek. Akire pedig kevesen (senki sem) kíváncsiak, az meg becsukná a boltot.
Oké, csak vicceltem. Sok mindenben nem értünk egyet, és mint tudjuk „a magyar egy rebellis népség”, de egy dologban biztosan összetartozunk: szeretjük a potyát, szeretjük, ha mások (is) fizetik a mi szórakozásunkat. Viszont, ha szeretjük, hogy politikusok költik a mi pénzünket, akkor ne háborogjunk azon, ha mások, adott esetben általunk nem nagyon helyeselt vigalmában viszont a mi pénzünk is bent ragad.
Dénes Ferenc