Megalázó a tanároknak az agresszív diákokról beszélni

A kormány a kamerával és iskolarendőrrel védekezne, a pedagógusok megelőzést szorgalmaznak.

A környezetüktől megértésre, figyelemre vágyik azoknak a diákoknak a többsége, akik az iskolában tanárukra támadnak – mondta a Pesti Hírlapnak Szajli Claudia iskolai pszichológus. Az ilyen diákokat gyakran érzelmileg elhanyagolják családjukban, csak akkor kapnak figyelmet, ha valami rosszat tesznek. Diáktársaik pedig sokszor megerősítik a – gyakran tekintélyvesztett – tanárral szembeni agresszív viselkedést, mert ők is egyfajta visszavágásként élhetik meg a helyzetet. Ilyenkor az agresszor úgy érezheti, igazat adnak neki a társai – elemezte a közelmúlt tanárveréseit a pszichológus.

Decemberben egy győri iskolában a rossz osztályzata miatt késelte meg tanárát egy diák, súlyos sérüléseket okozva. Nagykátán több diák veréssel fenyegette tanárát január végén, Mezőtúron pedig a múlt héten két diák inzultálta tanárnőjét az osztály „szurkolása” közepette – ezekről a diákok videófelvételt is készítettek.

„Ha a tanár építő kritikát fogalmaz meg, a stressz alatt álló diák sértésnek veheti” – mondta a pszichológus. Az esetekről diákok által közzétett videók is azt a célt szolgálhatják, hogy minél több támogató lájkot gyűjtsenek a szerintük igazságtalan, rossznak nevezett tanárral szemben.

„A tanárok nem mernek beszélni az őket inzultáló, bántalmazó diákokról, mert megalázó számukra a helyzet” – mondta lapunknak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, hogy miért csak a videók alapján értesülhetünk az inzultusokról.

A pedagógus szakma egyetért a tanulók fizikai büntetésének tiltásában, a fenyítés visszavezetésétől pedig óva int a PSZ. Azonban a tanárok eszköztelennek érzik magukat, Totyik szerint teljesen magára hagyta őket a kormány.
A PSZ alelnöke szerint fel kellene számolni a diákokban a stresszt keltő körülményeket, vagyis a probléma megelőzésére kellene törekednie az okatáspolitikának.

„A tananyag mennyisége teljesíthetetlen helyzet elé állítja a diákokat, akiket szétfeszít a szüleiknek és a tanáraiknak, illetve a rendszernek való megfelelés” – véli Totyik, utalva a győri diák esetére. Az oktatási rendszer tele van kudarcélménnyel, részben ez is az inzultusok táptalaja.

Fotó: Mike Greoll / Puzzlepix/AP

A PSZ úgy látja, hogy a kamerákkal megfigyelt tantermek vagy az iskolarendőrök alkalmazása csak a probléma szőnyeg alá söprése. Ugyanezt eredményezné, ha a köznevelési államtitkár, Maruzsa Zoltán javaslatának megfelelően a családi pótlék megvonásával büntetnék a tanárra támadó diákok családját. Totyik szerint ezzel csak a szélsőségek felé taszítanák őket. A kormány részéről a büntethetőség 12 évre való leszállítása is a kívánttal ellentétes hatással járna, ugyanis a javítóintézet sokszor rosszabb viselkedési mintákat erősít meg a gyerekekben – véli Totyik.

„Nem az integrált oktatás szellemiségével van probléma, hanem a sikeres integráció eszközei hiányoznak” – mondta. Már a Fidesz-kormány előtt elmaradt a pedagógiai asszisztensek, az iskolapszichológusok és más, felzárkóztatást segítő kollégák alkalmazása, azóta pedig érdemi előrelépés nem volt. A tanárképzésben sem tanítanak konfliktuskezelési technikákat a tanároknak, akik eszköztelenek a diákok megfelelő mentális segítésében, így a megelőzésben is – ezen technikák fontosságára Szajli Claudia is felhívta a figyelmet.

Unyatyinszki György