Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Újratervezés

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

(Illusztráció: Kovács Lehel)

Az úgynevezett Nyugat-Balkánnak nincs szerencséje Európával. A térségből Horvátország jutott be utoljára az EU-ba, Románia és Bulgária után, hogy aztán együtt megrekedjenek a schengeni előszobában.

A bővítés leállt, és ezt avval magyarázták Brüsszelben, hogy az unióra rárontott a bővítési fáradtság. Aztán beütött a Brexit kórja, és a prioritások listáján lejjebb csúszott az ún. Nyugat-Balkán (a kifejezés a brüsszeli bürokrácia nyelvi újítása, és kiszorította a korábbi, szintén EU-s leleményt, a Dél-Kelet-Európát).

Szerbia és Crna Gora tárgyalnak, de a folyamat nem szélsebes, Bosznia és Hercegovina államként a reménytelen projekt iskolapéldája lehetne, Koszovót Spanyolország, Görögország, Ciprus, Románia és Szlovákia el sem ismeri. Albánia és Észak-Macedónia reményeit az októberi csúcson Franciaország zúzta szét (holland és dán asszisztenciával), pedig Szkopje az ország nevét is megváltoztatta a görögök miatt. A párizsi non miatt a tiranai kormány úgy érezheti, nem kell teljesen feladnia autoriter törekvéseit, a macedón kabinet pedig megbukott.

Az EP-választások utáni alkudozásban a bővítési biztos posztját Magyarország kapta. Várhelyi Olivér tegnap mutatta be a bővítési folyamat reformjáról szóló javaslatot. Ha elfogadják, a témakörökbe csoportosított tárgyalások a jogállamiság helyzetéről, a demokratikus intézmények működéséről, a gazdaságról szólnának elsősorban. Kiemelt szerepe lenne tehát a politikai kérdéseknek, az EU pedig szankcionálhatna is, ha valahol jelentős visszaesést tapasztal. Várhelyi javaslata valójában átrendezi az eddigi folyamatot, de akár működhet is.

A soros elnök Horvátország májusra EU-Nyugat-Balkán csúcsot szervez, és Várhelyi reméli, hogy addigra a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, Albánia és Észak-Macedónia pedig elkezdi a tárgyalásokat. (Kérdés persze, hogy nem pusztán informális találkozó lesz-e, mert olyan eseményen a spanyolok talán részt sem vesznek, ahová Koszovót hivatalos minőségben hívják meg.)

A térség államai üdvözölték a javaslatot, de mi mást tehetnének? Persze, igyekezhettek volna jobban eddig is, de ahhoz nem ártottak volna biztatóbb jelzések. Várhelyi javaslatának fontos eleme, hogy a csatlakozás felgyorsítható, ami ösztönözheti az aspiránsokat. Ám ehhez először az kell, hogy a tagállamok valóban akarják a bővítést.

Makai József

Legnépszerűbb cikkeink