Archív cikkek
Élet az Unión belül
„Az Európai Unión kívül is van élet”, visszhangozta saját egykori provokatív mondatát Orbán Viktor a hétvégén. Amikor 1999-ben ezt mondta, zajlottak a csatlakozási tárgyalások, és a miniszterelnök arra utalt: a jobb feltételek elérése érdekében megéri még valamennyi időt a közösségen kívül tölteni. Amikor a múlt hét végén Orbán ugyanezt ismét kimondta, a Brexitet véleményezte, hogy ugyanis a kilépés utáni napon még mindig „mindenki életben van Nagy-Britanniában”, eszerint az EU-n kívül is van élet.
A mostani nyilatkozat hátterét valójában a maradók közös ügyei jelentették. Azok közül is az egyik legfontosabb, a 2021–2027 közötti időszak költségvetése. A miniszterelnök hétvégén azoknak az országoknak a találkozóján járt, amelyek abban érdekeltek, hogy a nekik járó uniós támogatások minél kisebb mértékben csökkenjenek. Az unión kívüli élet emlegetésével Orbán az Unió szétesésével fenyeget arra az esetre, ha nem sikerülne mindenki számára elfogadható büdzsét összerakni, értsd: nem kapnánk elég pénzt.
A dolgok jelen állása szerint Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyeknek a támogatása a legnagyobb mértékben, közel egynegyedével csökkenne.
Azt eleve lehetett tudni, hogy kevesebb lesz a pénz, hiszen a brit pénzek nincsenek többé, s az „öt fukar”, Németország, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország mérsékelni akarják befizetéseiket. Velük szemben a többiek azzal még csak egyetértenek, hogy a csökkenés minél kisebb legyen, ám azt már nehezebb elképzelni, hol találkozhat össze a mediterrán uniós tagországok és a közép-európaiak érdeke, akik minél több fejlesztési forrást szeretnének megmenteni leszakadt régióiknak.
Itt válik érthetővé, miért nem csupán Orbán magánmeccse a Fidesz európai néppárti tagsága, az, hogy ott ülhet-e a legtöbb miniszterelnökkel rendelkező pártcsalád megbeszélésein. Egy provokatív mondat lehet tárgyalási eszköz, de ha (megint) rosszul méri fel az erőviszonyokat, annak elsősorban nem ő, hanem az ország látja kárát.
Lakner Zoltán